Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Osztott tulajdon. Közös tulajdon. — 171 40. Osztott tulajdon. A bírói gyakorlat a telek és felülépítmény megosztott tulajdonát csak az esetre ismeri el érvényesnek, ha a megosztás meghatározott időtartamra történik. A megosztott tulajdonnak egy kézben való egyesülése esetén a megosztott tulajdonnak meg nem? határozott időtartamra való visszaállítása akkor sincs megengedve, ha a felülépítményre, vagy a telekre vonatkozó jog elkülönített elidegenítése az egy kézben egyesülés telekkönyvi bejegyzése előtt történt (III. 255.). Érvényes pz olyan végrendeleti juttatás, amely a felülépítmény egy részét hagyja valamely örökösnek (C. 7081/1927.), 41. Közös tulajdon. 1. Általános határozatok. 2. Rendelkezési jog. 3. Tulajdonközösség megszüntetése. 1. Altalános határozatok. A magyar jog a tulajdonközösségnek szervezett és szervezetlen alakjait egyaránt ismeri. A szervezett tulajdonközösség körébe tartozik pl. a nemesi közbirtokosság (III. 503.), az úrbéres tulajdonközösség (II. 59.), a társasház tulajdon (III. 930, 963.) stb. A szervezetlen tulajdonközösség alá tartoznak a felek ügyleti akaratán alapuló tulajdonközösség esetei, a közszerzeményi közösség, az öröklésből eredő közösség stb. Az idevágó határozatokat a vonatkozó helyeken ismertetjük. 2. Rendelkezési jog. Mindegyik tulajdonostárs jogosítva van saját illetőségének tulajdonjogát átruházni. Ezt a jogot a közös ingatlan alatt netán található kőszénre vonatkozólag is elismeri a gyakorlat (III. 771.). Ha az egyik tulajdonostárs a többiek illetőségét haszonélvezi, a saját tulajdoni hányadát meg nem haladó részt természetbeni meghatározással is elidegenítheti a tulajdonközösségből folyó azzal a következménnyel, hogy az eladott ingatlanrész végleges kijelölése a tulajdonostársak részvételé mellett a tulajdonközösség megszüntetésekor fog ugyan megtörténni, azonban az átruházó haszonélvezeti jogának megszűnéséig a természetbeni kijelölés a többi tulajdonostárssal szemben is hatályos (II. 827.). A közös tulajdon osztatlan, közös, együttes birtoklásra jogosít (II. 757, III. 571, 1067. D. T.). A közös ingatlannak természetbeni megosztás mellett való használatára — erre irá-