Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Telekkönyvi törlés — 169 4. Telekkönyvi törlés. A perfeljegyzés annak a törlési engedélye nélkül, akinek ér­dekében a feljegyzés történt, csak a feljegyzett per jogerejü el­döntése után töröltethető (II. 776.). Ha a felek elállottak a szerződéstől, melynek alapján a tu­lajdonjog a rangsor biztosítása végett feljegyeztetett, ezt a fel­jegyzést a telekkönyvnek, mint nyilvánkönyvnek rendeltetésére tekintettel törölni kell, még abban az esetben is, ha a felek arra vonatkozólag egymás között máskép egyeztek meg, miután a rangsorfeljegyzésnek az a célja, hogy a tulajdonjoghoz való elsőbb­séget biztosítsa, a jogügylet kölcsönös megszüntetése folytán meg­szűnt (II. 808.). A 74. sz. polgári döntvény feltételeinek meg nem felelő elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésének törlését telek­könyvi kérvényi úton bármelyik érdekelt fél kérheti (II. 1374.). Telekkönyvi törlési keresetet az indíthat, akinek jogát a bejegyzés sérti. A követelésnek biztosítékul történt engedmé­nyezése esetén tehát — ha az adós fizetés nélkül eszközölte ki az engedményestől az elértéktelenedett követelés törlését — a bizto­síték felszabadulása s az engedményezett követelés visszaszer­zése után az eredeti hitelező törlési keresettel támadhatja meg a bekebelezésnek az ő érdekeit sértő törlését (II. 1677.). Az eredeti érvénytelenség címén indított törlési kereset a jóhiszemű, harmadik személy ellen három év elteltével nem indít­ható meg. Ha azonban az időközben nyilvánkönyvi jogot nyert jó­hiszemű szerző javára eszközölt bejegyzés is az anyagi jog sze­rint érvénytelen alapon rendeltetett el és ez a bejegyzés is meg­támadtatott, akkor ez az időközben bejegyzett és mint érvény­telen, törölhető jog nem szolgálhat alapul arra, hogy a korábbi bejegyzés kitörlése a tkvi rts 150. §-ára való hivatkozással azon a címen tagadtassék meg, hogy a korábbi bejegyzés több mint három évvel megelőzően benyújtott kérvény folytán rendeltetett el és hogy az időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett fél a ko­rábbi bejegyzés érvényessége tekintetében jóhiszemben volt (III. 848.). A rosszhiszemű örökhagyó örököse nem tekinthető har­madik jóhiszemű szerzőnek (I. 1152.). A közvetlen szerző elleni törlési kereset — még ha az jó­hiszemű is — eredeti érvénytelenség címén 32 év alatt indít­ható meg (III. 273, IV. 475.). A telekkönyvi törlést rendelő ítélet nem támadható meg amiatt, hogy nem intézkedett a törlésnek végrehajtás útján leendő foganatosításáról, miután a törlés nem végrehajtás útján, hanem a jogerős határozat alapján a telekkönyvi hatóságnál kérvény útján szorgalmazandó (II. 406. B. T.). A törlési engedély kiadására kötelező bírói ítélet — ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom