Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

138 — Gondnokság — előző óvóintézkedés avégett, hogy a gondnokság alá helyezni kért egyén ugy önmaga, mint a netán eltartandó családja érde­kében, vagy avégett, hogy eltartása a község terhére ne essékj a vagyoni tönkrejutástól megóvassék. A gondnokság alá helyezés­hez tehát elégséges annak bizonyítása, hogy a tékozlás miatt gondnokság alá helyezni kért egyén olyan hajlamokkal bír, eme­lyeknél fogva, ha azok hatályosan nem korlátoztatnak, alaposan lehet tartani attól, hogy őt vagyonának elvesztése fenyegeti. Az elköltött vagyon eredete, vagy minősége nem jöhet figyelembe, lényeges az, hogv az alperes komoly cél nélkül, egyedül szeszé­lyei, szenvedélyei kielégítése végett, a józan ésszel is ellenkező módon szándékosan törekszik-e vagyonát pusztítani (I. 405, II. 556.). A tékozlás ismérvének megállapítása a gondnokság alá he­lyezni kért egyén társadalmi és vagyoni helyzete és összes szemé­lyes és gazdasági körülményei alapján történik (III. 442.). Kis­vagyonu egyénnél már az időszakonkénti részegségek és korcsmai mulatozások is elegendők az iszákos hajlam fennforgásának meg­állapítására (III. 704.). Az erkölcsi érzés fogyatékosságára való hajlandóság is mint lényeges körülmény vétetett figyelembe midőn a különváltan élő magas életkorú férfi 5 év alatt három nővel élt házasságon kivüli viszonyban (III. 442.). Az iszákosság és munkakerülés egymással kapcsolatban, egyes kivételes esetektől eltekintve elegendőek a tékozló hajlam megállapítására (III. 704.). Figyelembe jön az is, hogy az alperes családjának eltartásáról gondoskodik-e (I. 61, 937, III. 704.). A vagyontárgyak elidege­nítése, vagy megterhelése önmagában még nem meríti ki a tékozlás fogalmát, csak akkor ha azok ellenértékét alperes oly módon költi el, hogy az vele szemben oktalan és haszontalan költekezésre való hajlamra mutat (III. 442, IV. 428.), az a körülmény tehátv hogy az alperes ősi vagyonát eladva annak árát új vételekkel elspekulálta — a tékozlás megállapítására nem elegendő (II. 556.). A tékozlás miatti gondnokság alá helyezésnél is a jelen álla­pot az irányadó, alperes tehát nem háríthatja el a gondnokság alá helyezést aszal a kifogással, hogy a múltban szorgalmával ő szerezte a vagyont (II. 985.). A gondnokság megszüntetésénél is nemcsak azt vizsgálja a biróság, hogy megszűntek-e azok az okok, amelyek miatt a gond­nokság alá helyezés történt, hanem, hogy az elszegényedés ve­szélye a gondnokság megszüntetése esetén fennáll-e még, esetleg más okokból (C. 3697/1926.). Az iszákosság és családjának elhanyagolása miatt gondnokság -alá helyezett egyén gondnok­ságát, bár az illető igazolta, hogy már nem folytat részeges élet­módot, azért nem szüntette meg a Kúria, mert a gondnokolt közben ágyassági viszonyra lépettt s így törvényes feleségének és gyermekének tartása ma is veszélyeztetve van (IV. 605.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom