Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Gondnokság — 139 Ha a gondnokság alá helyezést a gyámhatóság utasítása folytán az árvaszéki ügyész tékozlás címén kéri, kötelessége már a keresetben előadni és a per során kimutatni azokat a körülményeket, amelyek igazolják, hogy az; alperes teljes elszegényedésétől és attól lehet tartani, hogy az alperes tartása az illetékes községet fogja terhelni (III. 1457, C. 9118/1927, C. 115/1929.). Ezért az árvaszéki ügyésznek azt is bizonyítania kell, hogy a gondnokság alá helyezettnek nincsenek olyan hozzátartozói, akiknek tartási kötelezettsége a községet megelőzi, illetve, hogy ha ilyen hozzátartozók vannak, bizonyítania kell, hogy azok a tartás teljesítésére képtelenek (III. 457.). Akinek özvegyi joga mintegy 20 kat. hold területű ingatlanra telek könyvileg be van jegyezve s aki az ingatlanát kezelő részéről megfelelő eltartásban és gondozásban részesül, annál ez a veszély pusztán azért, mert aggkori gyengeségben szenved s ügyeinek önálló vitelére képtelen, nem állapítható meg (C. 3109/1926.). Ha az arra jogosult családtag visszavonja tékozlás címén megindított gondnokság alá helyezési keresetét, az árvaszéket nyilatkozattételre kell felhívni, hogy átveszi-e a pert. A kitűzött határidő eltelte után előterjesztett nyilatkozat, mint elkésett nem tekinthető ugyan a Pp. 666. §-ára alapított kérelemnek, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a kérelem, mint új kereset vétessék elbírálás alá (C. 8118/1928.). A távollét miatt gondnokság alá helyezett egyén gondnokának hatásköre csak a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyekre terjed ki, ellenben az ingatlanok elidegenítésére még gyámhatósági jóváhagyás mellett s nyilvános árverésen sincs jogosítva az ilyen gondnok (II. 977, 1204. Gy. T., IV. 161.). Az a körülmény, hogy nem önálló ingatlan, hanem csak egy hányadrész elidegenítéséről van szó, e jogszabály alkalmazása tekintetében közömbös (C. 4121/1927.). Az a körülmény, hogy a távollevő gondnokolt az ingatlan elidegenítése után, de az elidegenítést megelőző naptól kezdődő hatállyal holttányilvánittatott, s az ingatlan az ő kiskorú örököseit illette, nem teszi hatályossá a gyámhatósági jóváhagyást, mert ez a jóváhagyás nem a kiskorú örökösökre, hanem a távollevő gondnokoltra vonatkozott, miután a holttányilvánitott egyén az itélet jogerőre emelkedése előtt életbenlevőnek volt tekintendő (I. 1203, II. 1204. Gy. T.). A távollét miatt gondnokság alá helyezett ingatlanának eladását nemcsak maga a gondnokolt saját személyében támadhatja meg, hanem megtámadhatja azt a részére kirendelt gondnok is (IV. 161.). Érvényessé válik az ilyen ingatlaneladás is, ha azt a fél utólag jóváhagyja. A jóváhagyás konkludens tényekkel, pl. a vételár