Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Gondnokság — 137 Az ellenérdekű törvényes képviselő közreműködése mellett kötött s gyámhatóságilag jóváhagyott ügylet azonban csak az esetben érvényteleníthető, ha az a kiskorúakra nyilvánvaló sérelemmel járt, vagyis ha az ügylet visszteher nélküli joglemondás okából a Gy. T. 113. §. utolsó bekezdése értelmében is megtámadható lenne (II. ti.). Ha a kiskorú saját fenntartásáról maga gondoskodik, a saját szolgálata, vagy munkája által szerzett vagyon felett önállóan rendelkezhetik (III. 1065. D. T.). Az a kiskorú, aki cselekvőképessége felől a másik szerződő felet rosszhiszeműen megtévesztette, kiskorúsága dacára sem mentesül a szerződésben vállalt kötelezettsége alól (III. 1339.). A kiskorúság önmagában véve nem akadályozza az elévülésnek a kiskorú ellen való megkezdődését és továbbfolyását (I. 279.), ha azonban a cselekvőképtelen kiskorúnak nincsen törvényes képviselője, vagy az ellenféllel közös törvényes képviselője van: nyugszik az elévülés, amig ez az állapot tart (II. 1725, C. 4489/1926.). 33. Gondnokság. A gondnokság alá helyezésnél a biróság hivatalból is köteles figyelembe venni mindazokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek a gondnokság alá helyezésre befolyással varrnak. Az elmebetegség címén való gondnokság alá helyezésnél a magánúton beszerzett orvosszakértői vélemények önmagukban véve nem tekinthetők ugyan ilyen tényeknek és bizonyítékoknak, mégis a perbeli tényálláshoz képest birói mérlegelés és további eljárás alapjául szolgálhatnak (C. 8290,1925.). Az elmebaj megállapításánál csak az Ítélethozatalkor fennforgó tényleges betegségi állapot az irányadó és nem döntő, hogy az alperes előzőleg, különösen, hogy a per folyamatbatétele előtt milyen állapotban volt (I. 861.). Az elmegyógyintézetből javultan elbocsájtott beteg gondnokság alá helyezésének megszüntetését nem rendelte el a Kúria, amidőn a per során megállapította, hogy annak jogérzéke fejletlen, következtetései kicsinyesek, üldöztetési, jogsérelmi téveszméi, illúziói vannak, tapasztalatából az okulásra való belátása hiányzik s önbecsülése túlzott (IV. 606.). Gyengeelméjűség miatt az helyezhető gondnokság alá, aki emiatt vagyona kezelésére képtelen. Itt is az ítélethozatalkor fennforgó tényleges állapot az irányadó és nem az, hogy előzőleg-, különösen a per folyamatbatétele előtt milyen állapotban volt a gondnokság alá helyezendő (C. 1979 1927.). A tékozlás miatt való gondnokság alá helyezés csak meg-