Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

132 — Rokonok eltartása — men kívül hagyásával a tartásra képes gyermekeket teherbírásuk arányában terheli. A. tartás szolgáltatására képtelennek tekintendő ebből a szempontból az a leszármazott is, akivel szemben a tartásdíj1 érvényesítése nagy nehézségekbe ütköznék (II. 1103. B. T.). Annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a gyermek képes-e a szülőtartásra, a férjhezment leánygyermeknél figyelembe veendő annak hozománya akkor is, ha az a férj rendelkezése alatt áll és ha nem is a tartást igénylő szülő, hanem más harmadik személy adta a hozományt (II. 627.). A férjezett leánygyermek férjének vagyoni és kereseti viszonyai azonban nem jöhetnek figyelembe (II. 1104. B. T.). Az egy-egy gyermekkel szemben fennálló tartási igény a többi gyermek perbevonása nélkül is megítélhető (I. 1049, II. 1103, B. T. IV. 433. A szülőtartás mértékének a jogosított társadalmi állásához illőnek kell lennie (I. 626, IV. 638.) s bár a gyermek erkölcsileg kötelezve van arra, hogy vagyonállagának megcsonkításával is nyújtsa szülőjével szemben a nélkülözhetetlen tartást, jogilag csak annyiban terheli a szülőtartás a gyermeket, amennyiben erre a saját és vele szemben tartásra jogosult más személyek illő megélhetésének veszélyeztetése (I. 1232, IV. 571), vagyonállagának feláldozása (II. 94.) nélkül képes. A házastárs és leszármazó eltartása is megelőzi a többi rokonok, tehát a szülők eltartását is (I. 626.). A szülőtartás a keresetet huzamosan megelőző időre csak akkor követelhető, ha a jogosult a kereset megindításában tőle nem függő okból akadályozva volt (I. 626.). A tartás — a szerződésben kötelezett tartás is — felemelj hető, ha annak összege akár a felek vagyoni viszonyaiban, akár az általános gazdasági és megélhetési viszonyokban beállott változások folytán utóbb elégtelennek bizonyul (III. 857.). A szülőtartás elsősorban természetben jár (II. 1105. B. T.), de készpénz járadékra lehet azt az egyik fél kérelmére átváltoztatni akkor, ha a másik fél olyan magaviseletet tanúsít, vagy annak személyében olyan körülmény áll be, amely a kérelmezőre nézve a tartás természetben való kiszolgáltatását, illetve elfogadását lehetetlenné teszi (I. 626.). E jogszabály a Polgári-jogi Határozatok Tárába is felvétetett 770. sz. alatt a következő szövegezéssel : A természetben kiszolgáltatandó tartást az egyik fél kérelmére életjáradékra csak abban az esetben lehet átváltoztatni, ha a másik fél olyan magaviseletet tanúsít, vagy a felek valamelyikének személyes körülményeiben olyan változás áll be, amely a kérelmeiőre nézve a tartás természetben való kiszolgáltatását\ illetve elfogadását lehetetlenné teszi..