Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Gyámság — 133 Ha többen kötelesek a tartásra, különöseti, ha ezek különböző helyeken laknak, a szülő a tartást az egyiktől természetben, a többitől pénzben követelheti (II. 1105. B. T.). A szülő érdemetlensége pl. a tartásra kötelezettel szemben használt több rendbeli súlyos becsületsértés, nem fosztja őt meg a tartásra való igényétől (II. 627.). A szülőtartás fejében valamely gyermeknek adott juttatás annyiban, amennyiben az átengedett vagyon jövedelme a nyújtott tartást meghaladja, ajándékozásnak tekintendő (I. 1419. Sz. T.), viszont az ajándékozott vagyon jövedelméből nem fedezhető, s a iszülő tartására fordított kiadások az átruházott vagyon visszterheként veendők számításba akkor is, ha a tartás a megajándékozottal szemben nem volt kikötve (I. 710.). A szülők az őket megillető tartási igényről joghatályosan nem mondhatnak le előre és így a gyermekek szülőtartási kötelezettsége nem szűnik meg akkor sem, ha az egyébként eltartásra szoruló szülő tényleg nem is érvényesíti ebbeli igényét. Már említettük, hogy az ilyen nem érvényesített igény is érvényesíthető a gyermek azon örököseivel szemben is, akik, mint harmadik személyek az örökhagyó szüleinek eltartására egyébként nem volnának kötelesek. Ez a kötelezettség természetesen legfeljebb az •örökség erejéig terjedhet (IV. 638.). A szülő azon eltartásra jogosult családtagok közé tartozik, aki a 3982/1916. M. E. sz. rendelet szerint indokolt szükség esetén a tartás sürgős kiszolgáltatásának ideiglenes intézkedéssel leendő elrendelését kérheti. Az ilyen ideiglenes intézkedéssel csak a kérelem előterjesztése napjától állapítható meg a tartásdíj (III. 1268.). 32. Gyámság. A gyámrendeléshez kifejezett gyámhatósági intézkedés szükséges ugyan, olyan esetben azonban, amidőn a kiskorúak tényleges képviselője évek óta betöltötte ezt a hivatást, amidőn a gyámhatóság őt jelentéstételre szólította fel s számadását, mint gyámi számadást fogadta el: az általa kötött és a gyámhatóság által jóváhagyott ügylet érvényessége a kiskorúakkal szemben nem támadható meg azon az alapon, hogy a képviselő nem lett külön végzéssel gyámul kirendelve (II. 1436.). Az a körülmény, hogy a gyám az ügylet aláírásánál külön nem tüntette fel gyámi minőségét, nem érinti az ügylet hatályosságát (II. 977.). A gyám köteles ténykedéseinél a kiskorúak érdekében eljárni, s ha úgy látja, hogy az általa már megkötött, gyámhatósági jóváhagyásra szoruló ügylet káros a kiskorúakra, jogában áll a gyámhatóságnál a jóváhagyás megtagadását szorgalmazni és ez a ténykedése sem a rosszhiszeműség, sem a kártérítési igény