Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Sziilőtártás — 131 elegendő jövedelme. A keresetképtelenség sem kell, hogy teljes legyen, elegendő, ha az olyan fokú, hogy a létfenntartáshoz feltétlenül szükséges javak beszerzésére sem képesít (II. 627.). A szülőtartásra nemcsak a házasságban született törvényes gyermek (I. 1232.) van kötelezve, hanem pl. az utólagos házasság által törvényesített gyermek is, aki az anyakönyvi bejegyzéssel szemben a törvényes származás megtámadása nélkül nem védekezhetik a tartás iránti ideiglenes hatósági intézkedés •3982/1926. M. E. r.) ellen azzal, hogy ő az illető szülőnek nem -vérszerinti leszármazója (III. 1268.). A IV. 331. B. T. sz. határozat az örökbefogadott gyermeket is kötelezte az örökbefogadó szülő eltartására. A mostohagyermek nincs kötelezve mostohaszülőjének eltartására (II. 34T-). A gyermek tartási kötelezettsége — ha a szülő a gyermek életében nem i= érvényesítette tartáshoz való igényét — az ő haláluk után átszáll a gyermek azon örököseire is, akik az anyagi jog értelmében az örökhagyó szüleinek eltartására egyébként nem volnának kötelesek (IV. 638.). Megelőzi a gyermekeket a szülőtartási kötelezettségben az eltartásra jogosult szülőnek a házastársa — sőt az elvált hátastársa is akkor, ha a házasság felbontása után is őt terhelné a tartás (IV. 638-). A jelzálogilag bekebelezett szülőtartásnak a jelzálog megszerzésével kapcsolatban történt átvállalása személyes adóssá teszi az új tulajdonost, akinek kötelezettsége az esetben is fennmarad, ha időközben a jelzálog tárgyát harmadik személyre ruházta át (III. 1460.). A szülőt eltartó gyermek elvesztéseért a szülő az ezért felelős harmadik személyektől az esetben követelhet kártérítést, ha a tartás szolgáltatására ilyenformán képtelenné vált egyén a törvénynél fogva köteles volt a szülőtartás nyújtására és ennek a kötelezettségének tényleg eleget is tett. Ez a kötelezettség tehát tulajdonképen nem tartási kötelem s nem az eltartásra jogosult szükségleteihez igazodik, hanem kártérítési kötelezettség, amelynek mértéke is a törvényes kötelezettség alapján tényleg teljesített tartás mértékéhez igazodik (I. 1232, II. 1551.). A szülőtartás az arra kötelezettek között nem egyetemleges, hanem a tartásra képtelen kötelezettek figyelmen kívül maradásával a tartásra képesek között teherbírásukhoz — kereseti és vagyoni viszonyaikhoz képest aránylagosan oszlik meg'(I. 1049, IV. 433, 571, 638.). A P. H. T. 741. sz. elvi határozat szövegezése szerint: A szülőtartásra kötelezett gyermekek tartási kötelezettsége nem egyetemleges, hanem a tartásra képtelen gyermekek figyel5*