Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

130 — Rokonok eltartása — 31. Rokonok eltartása. 1. Általában. 2. Szülőtartás. í. Általában. Rokonok csak az egyenes ágon kötelesek egymást eltartani, testvérek között tehát nincs tartási kötelezettség (II. 190.). A vő sem köteles az após és anyós eltartására (II. 1104. B. T.), legfeljebb, mint a tartásra köteles gyermek örököse (IV. 638.) * Kivétel a fenti szabály alól a menytartási kötelezettség, amelyről fentebb a Nőtartás címe alatt már megemlékeztünk (I. 1166, 1710. Gy. T., 2028, III. 1I85, IV. 727.), E tartásdíj elsősorban természetben jár abban a keretben és terjedelemben, ahogyan ezt a szülők néhai fiúk életében menyüknek a közös háztartásban szolgáltatták. Ha azonban a tartásnak természetben való igénybevétele a tartásra jogosult hibáján kívül a tartásra kötelezettek magatartása miatt lehetetlen lenne, a jogosult a tartás ellenértékének pénzbeli megfizetését követelheti. Az ellenérték megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül a tartásra jogosult vagyoni helyzete, keresőképessége és társadalmi állása sem (I. 665. P. H. T. 773. sz. szövegét lásd a következő alcímben.) A közelrokonok között családtagként nyújtott tartás a felek egymás közötti viszonyában külön kikötés nélkül ingyenesnek tekintendő (II. 276.). Ezt a vélelmet a II. 276. sz. alatti határozat általánosságban a közeli rokonok közötti tartásra tekintette fennállónak, a III. 1429. sz. alatt közölt kúriai határozat azonban csak a törvényből folyó tartási kötelezettség keretén belül álló rokonok között tartja alkalmazhatónak az ingyenesség vélelmét s nem állapítja azt meg pl. testvérek, vagy sógorok között, viszont a IV. 799. sz. határozat a családtagként befogadott és családtagként munkálkodó idegenre is kiterjesztette az ingyenesség vélelmét. Ha a vagyonnal bíró kiskorúak édesapja és t. t. gyámja a kiskorúakat saját háztartásában tartotta el, az a vélelem áll fenn, hogy az élelmezésre fordított kiadásokat az apa a saját! vagyonából és nem a kiskorúak vagyonából teljesítette (II. 95.). 2. Szülőtartás. Szülőtartásra a vagyontalan, munka- és keresetképtelen szülő tarthat igényt (II. 1103. B. T., IV. 638.). A vagyontalanság, munka- és keresetképtelenség azonban nem feltétlen értelemben veendő. Vagyontalanság alatt tehát nemcsak azt az állapotot kell érteni, midőn a tartást igénylő szülőnek semminemű elidegeníthető törzsvagyona nincsen, hanem azt az állapotot is, midőn az illetőnek az elsőrendű életszükségleti cikkek fedezésére sincs