Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Örökbefogadás — 121 Az örökbefogadott gyermek javára is alkalmazni kell a 285. sorszámú elvi határozatban foglalt azt a jogszabályt, hogy abban az esetben, ha a végrendelkezés alapja és indoka az örökhagyónak valamely feltevése volt, a végrendelet hatályát veszti annak következtében, hogy a feltevés téves volt, vagy annak az ellenkezője állott be. Nem támadhatja meg az örökbefogadott gyermek kötelesrész-sérelem címén azt a vagyonátruházást, illetve ajándékozást, amely az ő örökbefogadása előtt történt (IV. 781.). Az özvegyi haszonélvezeti jog megszorítását az örökbefogadott gyermek is kérheti (P. fi. T. 812.). Az örökbefogadási szerződés magánjogi vonatkozásban való érvényességéhez kormányhatósági megerősítés nem szükséges, de kiköthetik a felek érvényességi kellékül a megerősítést. A bekövetkezett megerősítés azonban ilyen esetben is a szerződés megkötésének időpontjára hat vissza és az örökbefogadó halála után jóváhagyott örökbefogadási szerződés is érvénytelenné teszi azt a végintézkedést, melynek feltevése az volt, hogy az örökhagyó leszármazó nélkül fog elhunyni (IV. 89.). Az örökbefogadási szerződés családjogi viszony alapítására szolgál, ha tehát a felek családjogi viszony kizárásával, pusztán névmagyarosítási célzattal kötöttek örökbefogadási szerződést, ennek a szerződésnek érvényessége a törvény rendes útján akkor is megtámadható, ha az kormányhatóságilag jóváhagyatott (IV. 903 •) • Az érvényesen megkötött örökbefogadási szerződést csak olyan okból lehet hatálytalanítani, amely az örökségből való kitagadásra is elegendő . Ilyen oknak tekintette a Kúria, midőn az örökbefogadott durva becsületsértést követ el, vérontással, agyonütéssel fenyegeti meg és binvtény elkövetésével gyanúsítja az örökbefogadó szülőt (II. 51.), vagy általában az örökbefogadással járó kötelezettségeit oly súlyosan sérti meg, hogy emiatt az örökbefogadás fenntartása elviselhetetlenné válik a sértett félre nézve, hacsak olyan tényeket nem bizonyít a sértő fél, amelyből az állapítható meg, hogy magatartását a másik félre visszavezethető nagyfokú elkeseredés és erős felindulás váltotta ki, amelynél fogva a sértések nem számíthatók be a terhére (I. 497.). Megtámadási okul fogadta el a Kúria a földmíves szülők által öreg napjaik biztosítása céljából történt örökbefogadásnál, az örökbefogadottnak azt a magatartását, hogy nem volt hajlandó családtagként ténykedni a gazdaságban, hanem minden menthető ok nélkül más községbe költözött el (C. 1930/1926. C. 3511/ 1929.). Az erkölcsileg kifogásolható magaviselet, pl., hogy az örökbefogadott lány az örökbefogadók kocsisával megszökik, azzal