Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

106 — Nőtartás •— Ugyanez a hatása az életközösség visszaállításában tanusí.tott vétkességnek is (III. 193. B. T., 609, C. 8974/1927.). A házasság létrejötte előtt tanúsított magatartás az ideiglenes nőtartásdíjra való érdemetlenséget nem állapítja meg, nem követelheti tehát a féríj a tartásdíj alóli mentesítését azon a címen, hogy feleségének a házasságba magával hozott gyermekéről utólag megtudta, hogy az törvénytelen (III. 100.). b) A tartás mértéke. A tartásdíjnak illőnek, vagyis olyannak kell lennie, ami az együttélés idején élvezett tartásnak megjelel (I. 978, IV. 12.). A szülők üzletében ténykedő férj tehát nem az alkalmazotti fizetés szerint, hanem a szülők tudtával és beleegyezésiével berendezett és fenntartott háztartásban nyújtott tartás mérve szerint köteles az ideiglenes nőtartást nyújtani (III. 472.). A viszonyok változása esetén azonban az életközösség fennállása alatt élvezett tartás mérvének a tényleges állapotok korlátokat szabhatnak (I. 1383. B. T.). Ennek az iUő tartásnak a mértéke a jérj társadalmi állásának és a házasjelek vagyoni és kereseti viszonyainak figyelembevételével állapítandó meg (I. 978. IV. 12.). A férj vagyoni és kereseti viszonyainál figyelembe kell venni a férjnek saját és törvényes eltartásra szoruló hozzátartozói eltartására szükséges összeget, továbbá a férjnek azokat a rendszerinti, különösen családi vonatkozású tartozásait, melyek jövedelmét indokoltan csökkentik, pl. a közös gyermek kiházasításakor még az együttélés idején közösen igért apanázst, valamint a tartási követelés kielégítésére felvett kölcsönösszeg törlesztési részleteit (IV. 12.). A férj részére harmadik személyek által kötelezettség nélkül adott ajándék, vagy segély jellegével bíró juttatás, még ha azt a család részéről kapja is, — nem vehető figyelembe a tartásdíj mértékének meghatározásánál (I. 1383.), az a körülmény azonban, hogy a férj vagyontalan és kereset nélküli, nem szolgálhat az ideiglenes nőtartásdíj iránti kereset elutasítására (I. 1284.). A nő vagyoni viszonyai, vagyis az a körülmény, hogy a nőnek a megélhetésre elegendő vagyona, illetve jövedelme van, csak a tartásdíj mértékére bírnak befolyással (III. 372, 829.), és akkor ha a férj saját és a törvény szerint eltartá&na jogosult hozzátartozói eltartásának veszélyeztetése forog kérdésben (I. 1283.). .Az ideiglenes nőtartásdíj mérvének megállapításánál azonban a bíró oly mértékben veheti figyelembe a nő jövedelmi viszonyait, hogy a férjet teljesen fel is mentheti a tartási kötelezettség alól, az esetben, ha a nő létfenntartására saját vagyonának jövedelmei elégségesek (III. 372.),