Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Ideiglenes nötartás — 107 A nőnek az az ingatlana, ami harmadik személy haszonélvezeti jogával van terhelve, a tartásdíj mennyiségének megállapításánál is figyelmen kívül hagyandó (I. 1417.)Ha a nő a közszerzemény megosztása folytán a férj által birtokába adott vagyonból megfelelő jövedelmet húz, nem igényelhet tartásdíjat (II. 1653.). A nő keresőképessége abban az esétben veendő figyelembe, ha a nő a házassági életközösség alatt is űzött valamely kereső foglalkozást s ha az most is állandó keresetet jelent részére. Pusztán a keresőképesség, vagy az önálló foglalkozásra való képesítés nem szolgálhat alapul a nőtartási igény csökkentésére (I. 1283, II. 869A Mellékes, hogy a nő folytatott-e a házasságkötés előtt ilyen keresőképes foglalkozást, ha nem folytatta azt a házasság alatt is (III. 805.). Az a körülmény, hogy a nő vagyonos szülőinek háztartásában él és ott munkálkodik, nem jön számításba (I. 1416. Sz. T.). Figyelembe jön végül a nőtartásdíj mértékének megállapításánál a nő indokolt szükséglete is, pl. az a körülmény, hogy orvosi és gyógykezeltetési költségekre van szüksége (III. 372, IV. 432.). Tartás alatt nemcsak a létfenntartási, hanem pl. a ruházati költségek fedezése is értendő (I. 1358.). Olyan jogszahály nincs, amely szerint az ideiglenes nőtartásdíj a férj tiszta jövedelmének valamely meghatározott arányában vagy éppen annak egyharmadában volna megállapítandó, hanem a fent előadottak figyelembevételével az eset körülményei szerint határozandó meg a tartásdíj összege, pl. adott esetben 534 pengő tiszta jövedelemmel rendelkező férfival szemben a Kúria 200 pengőre emelte fel az ideiglenes nőtartásdíjat (IV. 12.). A tartásdíj összegére a felek megállapodhatnak egymással; a végleges nőtartásdíj mértékére történt megállapodás azonban csak abban az esetben irányadó az ideiglenes nőtartásdíj mértékére nézve, ha ezt a felek külön kikötötték (I. 978.). Az életközösségnek az ideiglenes nőtartásdíj megváltása utáni helyreállítása a nőtartási igényt újból teljes egészében feléleszti és az életközösség újbóli megszakítása esetén az abban vétlen nő tartásdíjat igényelhet, dacára a korábbi megváltásnak (I, 1872. III. 793.). Ha a feleség visszatért ugyan férjéhez az ideiglenes nőtartásdíj fizetésére kötelező ítélet meghozatala után, de az együttélést nem állították helyre, hanem csak lakást és élelmezést kapott férjénél — az együttlakás ujabb megszakítása esetén a korábbi ítéletet végrehajthatja a nő (II. 1484, Gy. Tvsz.). Az ideiglenes nőtartásdíj a kereset beadását megelőző nem hosszá időre rendszerint megítélendő. Nem tekinti hosszú időnek a gyakorlat a kereset beadását megelőző 5—6 hónapot (I. 667^ II. 870.).