Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Ideiglenes nőtartás — 105 Ideiglenes tartást követelhet az a különélő feleség, akinek jogos oka'volt a távozásra, pl. a férj megtiltotta a kosztosnak, hogy a feleség kezéhez fizesse ki a kosztpénzt (III. 610.), vagy a férj a feleség tanácsának és méltányos ellenvetésének figyelembevétele nélkül élt a lakásmegválasztás jogával (I. 1382. B. T., II. 277. 1098, B. T.), ha férjét annak életveszélyes elmebetegsége miatt hagyta el (IV. 432.), vagy ha közös megegyezéssel szakították meg a felek az életközösséget (I. 1381. B. H. 379-)Ez utóbbi jogszabályt a P. H. T. 730. számú elvi határozat akként szövegezte, hogy: Az a körülmény, hogy a házastársak különélése közös megegyezés folyománya, egymagában még nem mentesíti a férjet az alól a kötelezettség alól, hogy különélő nejének tartásdíjat fizessen. Az elhagyás jogosságának megítélésénél lényegesek azok az események, amelyek a távozást közvetlenül megelőzték és így a távozás közvetlen okául szolgálnak. Ezek mellett azonban, figyelembe jöhetnek korábban történt tények is, amennyiben ezeknek az elhagyást közvetlenül megelőző események súlyosságának elbírálásánál befolyása van (IV. 1017.). Tartásdíjat követelhet az a különélő feleség is, akinek vétkes cselekményei menthetők voltak, pl. elkeseredésében és jogos felindulásában sértegette és gyanúsította a férjét (IV .532.). Nem igényelhet tartásdíjat az a nő, aki olyan ok miatt szakította meg az életközösséget, amelyet már megbocsátott. Nem tekintette megbocsátottnak a Kúria a különválásig tartó folytautólagos cselekményeket azáltal, hogy azokat hosszú ideig tűrte a feleség, aki végül mégis csak megszakította e miatt az életközösséget (IV. 533.)A nő vétkességének elbírálásánál azok a korábbi cselekmények is figyelembe jönnek, amelyeket az életközösség megszakításakor még nem ismert a fél s amelyek így a szakításkor még nem játszottak szerepet (II. 312.). Figyelembe veendők továbbá az életközösség megszakítása utáni tények is, mind a'két féllel szemben. Pl. ha a nő jogosulatlan különélése alatt a férj hűtlenséget követ el, az eredetileg jogosulatlan különélés a nőre nézve jogossá válik s a nő tartásdíjat követelhet (II. 1134. Sz. T.), viszont a különélésben vétlen nő is elveszti ideiglenes nőtartásdíjhoz való igényét, ha a különélés alatt házastárshoz nem illő, a házastársi kötelezettséget szándékosan és súlyosan sértő magatartást tanúsít, pl. idegen férfiakkal mulatozik (II. 312.), vagy mással eljegyzi magát (I. 1871.), vagy férjét nyilvánosan szitkokkal illeti és botrányt okoz, kivéve, ha ezt menthető felindulásában tette (II. 128, IV. 804.).