Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A közszerzemény kiszámítása — 95 gyaláson 89 éves atyja iránti figyelemből és gyengédségből nem hozta fel — a Kúria nem tekintette lemondásnak (III. 1353 C. 6471/1926.) s más ízben is kimondotta, hogy egymagában véve az a körülmény, hogy a gyermekek az édesanya hagyatékának leltározásakor és tárgyalásakor nem támasztottak igényt az anyai közszerzemény iránt és azután is 16 éven át ez igények érvé1nyesítésére nem tettek joglépéseket, nem szolgálhat alapul a lemondás megállapítására (C. 1989/1926.). Abból azonban, hogy a közszerző házastárs osztályegyességet kötött, melyben közszerzeményi igényének ismeretében hozzájárult az egész hagyaték átadásához s a maga részére csak a haszonélvezeti jogot tartotta fenn, a lemondást állapította meg a bíróság (I. 1454. Gy. T.). Ha a házastárs a hagyatéki tárgyaláson nem érvényesítette közszerzeményi igényét, ezt az igényt harmadik személy sem érvényesítheti. Azon a címen tehát, hogy egyedül az egyik házastárs nevén álló s a másik fél által közjegyzői meghatalmazás nélkül eladott ingatlan tulaj donképen felerészben az eladó házastárs közszerzeménye is volt, nem lehet az adásvételnek erre a fele részre való érvényességét vitatni, ha ez a fél maga nem érvényesítette közszerzeményi jogát. (III. 1297.). A. kötelesrész kiszámítása szempontjánál is az egész hagyaték veendő számításba mindaddig, amíg a túlélő házastárs közszerzeményi joga a hagyatékra megállapítva nincsen (II. 1049.). Viszont csőd esetében a közadós a házasság megszűntével megnyílt s ekként már rendelkezése alatt álló közszerzeményi érték felett a Cs. t. 28. §-ának 1. pontja szerinti visszteher nélküli ügylet útján a hitelezők jogainak sérelmével nem rendelkezhetik s a tömeggondnok megtámadhatja a közadósnak azt a jogcselekményét, amellyel házastársának hagyatéki tárgyalásán közszerzeményi igényének érvényesítése helyett beleegyezett a házasság tartama alatt szerzett, bár egyedül az elhunyt házastárs tulajdonaként telekkönyvezett ingatlanoknak a gyermekek részére leendő átadásába (IV. 416.). 5. A közszerzemény kiszámítása. Annak eldöntésénél, hogy van-e közszerzemény, vagy nincs, tekintetbe jön, hogy mi volt a házasság megkötésekor a házasfelek külön vagyona, hogy mi szállott az egyikre, vagy a másikra a házassági együttélés alatt ingyenes élők közötti, vagy halálesetre szóló szerzéssel, úgyszintén figyelembe jön mindaz, ami a már létezett különvagyonért cserébe adás, értékének átváltoztatása folytán annak helyébe lépett, annak elvonásáért, megsemmisítéséért, megtérítésül adatott; megállapítandó továbbá, hogy mennyi az a vagyon, ami a házassági együttélés végleges