Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

96 Megállapítási kereset helye, ha az a fél jogállapotának biztosítására az ellenféllel szemben szükségesnek mutatkozik, a szükségességet azonban egy jövőbeli esemény lehetősége még meg nem állapítja. (C. P. I. 1625/1940.) A Pp. 130. §-a szerint keresetet annak bírói megállapítása iránt is lehet indítani, hogy valamely okirat valódi-e, vagy nem, tehát polgári perre tartozónak mondja ki azokat a jogvitákat, amelyeknek tárgya az, hogy valamely okirat valóban attól szár­mazik-e, aki azt kiállította és vele szemben valamely jog fenn­állásának bizonyítására alkalmas-e, vagy sem? önként értetődik, hogy nem tartozhat polgári per útjára az oly okiratok valódisá­gának megállapítása, melyeknek magánjogi szempontból jelen­tőségük nincs. A Pp. ugyanis csak magánjogok per útján való érvényesítésének szabályait tartalmazza és kétségtelen, hogy a 130. § szabályában is csak olyan okiratokat tart szemmel, melyek magánjogok felől való rendelkezést, nyilatkozatot, vagy egyéb bizonyítékot tartalmaznak. Ha az okirat magánjogi jellegű köte­lezettség keletkezésének, fennállásának bizonyítására is szolgál­hat, valódiságának megállapítása kérdésében a polgári per útja meg nem tagadható azért, mert ugyanez az okirat közjogi jellegű kötelezettség megállapítását is tartalmazza. (XIII. 947.) A Földhitelbank rt. kényszeregyezségi ügyében létrejött egyezség szerint a rt. közgyűlése a P. K. hozzájárulásával el fogja határozni, hogy a P. K. közbenjöttével felszámol s a hitelezők ennek eredményéhez képest arányos kielégítést kapnak. Felpere­sek keresetet indítanak a P. K. ellen azon az alapon, hogy alperes különböző mulasztásai és cselekvései következtében a szabad vagyon oly mértékben csökkent, hogy követelésükre az eredetileg mutatkozott hányaddal szemben alig jut valami. A Kúria a meg­állapítás iránt indított keresetet a következő indokolással uta­sítja el: A Pp. 130. §-a értelmében keresetet valamely jogviszony vagy jog fennállásának, vagy fenn nem állásának bírói megálla­pítása iránt akkor lehet indítani, ha ez a megállapítás szüksé­gesnek mutatkozik a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben. Ebből a meghatározásból látszik, hogy per­rendtartásunkban a megállapítási per kivételes jogintézmény­ként szerepel. Minden, marasztalásra irányuló perben is a marasz­talás egyszersmind magában foglalja a marasztalás jogalapjá­nak a megállapítását. A kereseti igény megosztott érvényesíté­sének azonban csak kivételképpen lehet helye, nevezetesen akkor,

Next

/
Oldalképek
Tartalom