Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
Megállapítási kereset 97 ha a felperesnek ehhez különös érdeke fűződik. A felperesek jogállapotuk biztosításának szükségességét illetően hivatkoztak arra, hogy az alperes tagadása folytán bizonytalanságban vannak jogi helyzetük felől, továbbá, hogy követelésük jogalapjának megállapításához vagyoni érdekük fűződik, végül, hogy az alperes bármikor áttérhet a csőddel azonos hatályú kényszerfelszámolásra s ebben az esetben az alperes jogcselekményeit a megtámadás határidejének lejárta folytán már nem támadhatnák meg. A felperesek által felhozott ezek a körülmények a m. kir. Kúria megítélése szerint nem támaszthatják alá azt a kereseti álláspontjukat, hogy kártérítési joguknak az alperessel szemben való megállapítására szükségük van. Minden perrel együtt jár valamely bizonytalanság, amely folyománya a per természetének, nevezetesen annak, hogy a perben ellentétes érdekű felek igyekeznek egymástól eltérő ténybeli és jogi álláspontjaikat érvényesíteni, az azonban, hogy melyik álláspont helyes, a felek előtt egyelőre bizonytalan. A megállapítás szükségességének nem szolgál különös indokául a felperesek által hangoztatott vagyoni érdek sem, mert ilyen érdek minden perhez fűződik. Az a körülmény végül, hogy az alperes valóban áttér-e a csőddel azonos hatályú kényszerfelszámolásra, egészen bizonytalan, mert olyan nyilatkozatot, amelyből erre a szándékára következtetni lehetne, sem a perben, sem azon kívül nem tett. (XVI. 327.) A megállapítási kereset törvényes előfeltételei. A felperes az alperes gyári üzemében munkabérmegtakarítás céljából egy új ellenőrzési rendszer bevezetésére vállalkozott és ennek díjazása fejében az első évben megtakarított összeg 25%-át kötötte ki. Minthogy a felek között még a megállapított számadási év eltelte előtt vita támadt a felperes részesedési igénye tekintetében, a felperes annak megállapítása iránt indít keresetet, hogy a kérdéses megtakarítások kiszámításánál az általa vitatott számítási módot kell alkalmazni és hogy ekként őt a részesedési igény megilleti. A fellebbezési bíróság a megállapítási kereset törvényes előfeltételeinek hiánya címén utasította el a keresetet. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozik, hogy a teljesítési per megindításáig eleshetik a bizonyítékaitól. A m. kir. Kúria a következő indokolással hagyja helyben az elutasító ítéletet: Jogviszony vagy jog fennállásának bírói megállapítása iránt a Pp. 130. §-a értelmében csak akkor lehet keresetet indítani, ha c megállapítás a felperes jogállapotának biztosítására az alperes7