Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Megállapítási kereset 95 sítést (Pp. 188. § 6. pont), a megállapítás iránt indított keresetet a szükségesség hiánya okából el kell utasítani. (XIV. 441.) A bírói gyakorlat szerint általában nincs helye pernek olyan jogviszony fenn-, vagy fenn nem állásának megállapítása iránt, amelyből folyóan már teljesítés iránti kereset indítható, azonban a teljesítéshez való jog megnyílta mégsem zárja ki a megállapítási kereset indíthatását minden esetben, nevezetesen akkor sem, ha a felperes jogállapotának biztosítását az eset körülményei szerint a teljsítéshez fűződő érdeken kívül egyéb jogi érdek szükségessé teszi. (A m. kir. Kúria ezt az elvet abban az esetben mondta ki, amikor hosszabb időn át visszatérő szolgáltatások, illetve igények fennforgásáról volt szó.) (XVI. 627.) A felperes jogállapotának a biztosítására megállapítási keresetre (Pp. 130. §) csak akkor lehet szükség, ha felperesnek teljesítésre irányuló keresetjoga nincs. Mihelyt a felperes az alperestől teljesítést követelhet, felesleges a külön megállapítási per, mert a teljesítés végett folyamatba tett perben a marasztalási kérelem jogosságának megítélhetése végett az alapul szolgáló jogviszony amúgy is elbírálást nyer. Ha a felperes keresete teljesítésre (felmondási időre eső járandóság, stb.) is irányul, az a kérdés, hogy az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás szabálytalan volt-e és a felperesnek volt-e joga, hogy a fegyelmi határozat végrehajtása miatt állását azonnal való hatállyal felmondja, csak a kereset elbírálásának keretébe eső egyik előkérdés s mint ilyen, külön megállapítási kereset tárgya nem lehet. A megállapítási kereset indításának törvényes előfeltétele tehát ebben az esetben hiányzik. Ezen az alapon azonban nem a kereset visszautasításának, hanem elutasításának van helye. (XIV. 857.) A felperesnek az a keresete, amely adásvételi szerződés érvénytelenítése útján az alperesnek a javára bekebelezett tulajdonjog törlésének tűrésében, illetőleg az időközben eladott ingatlanok értékének bírói letétbehelyezésében való marasztalására irányul, nem a Pp. 130. §-ában szabályozott megállapítási, hanem tedjesítésre irányuló kereset. (XV. 835.) Az ezekben a határozatokban kifejezésre jutó állásponttól némileg eltér a következő határozat: Téves az az álláspont, hogy jog megállapítása iránt a félnek éppen akkor kell keresetet indítania, amikor teljesítést még nem követelhet, mert ha az adóstól teljesítés még nem is követelhető, a Pp. 130. §-a értelmében jog megállapításának ebben az esetben is csak akkor van