Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

90 Perköltségbiztosíték helye, hanem tagjainak a lakóhelye az irányadó, mert ellenkező esetben a cég alatt fellépett, de rendelkezési jogosultsággal nem bíró cégtagok az I. r. alperes perköltségigényének a kielégítését meghiúsítanák. A nem vitás tényállás szerint a felperes társaság tagjai lengyelországi lakóhelyükről a hadihelyzet következtében Palesztinába menekültek. A felperesnek az az érvelése, hogy a társasági tagoknak ez a tartózkodási helye a háborús állapotokkal kapcsolatos ideiglenes jellegénél fogva lakóhelynek nem tekinthető: nem helytálló, mert a háború előrelátható hosszú tartamára való tekintettel a cégtagok Palesztinában nyilvánvalóan az állandóság jellegével és azzal a céllal laknak, hogy vagyoni viszonyaikat is onnan intézzék. Ennélfogva ez a hely a perköltségbiztosíték adására vonatkozó kötelezettség elbírálása szempontjából ezidőszerint a társasági tagok lakóhelyének minősül. Nem vitás a felek között, hogy Palesztina nem részese az 1909:XIV. tc.-be iktatott hágai nemzetközi egyezménynek és a nevezett állammal viszonosság sem áll fenn. Ehhez képest helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes a hágai nemzetközi egyezmény III. részének 17. cikke értelmében a perköltségbiztosíték alól való mentességet nem veheti igénybe. Nem osztja ellenben a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját, hogy az I. r. alperes a pergátló kifogás érvényesítésével elkésett. (A határozat többi része az itt tárgyalt kérdésre nem tartozó kijelentést foglal magában.) (XVI. 132.) A Pozsonyban székelő cég által indított perben az alperesek perköltségbiztosítékot kérnek. Az elsőbíróság és a fellebbezési bíróság kötelezi a felperest költségbiztosíték letételére, mert Szlovákiával nincs jogsegélyszerződésünk. A m. kir. Kúria a pergátló kifogást elveti a következő indokolással: A m. kir. igazságügyminiszternek 44.352/1939. I. M. VII. és 48.984/1939. I. M. VII. szám alatt tett nyilatkozatai szerint: a Szlovák kormány közölte a magyar kormánnyal, hogy a polgári, kereskedelmi és bűnügyi jogsegély tekintetében Magyarország és a volt csehszlovák köztársaság között létrejött nemzetközi egyezményeket továbbra is alkalmazni kívánja. A magyar kormány ezt a közlést tudomásul vette és arra a maga részéről azonos tartalmú választ adott. Minthogy pedig a volt csehszlovák köztársaság az 59.832— 1926. I. M. számú rendeletben foglalt közlés szerint az 1909:XIV. tc.-be iktatott hágai polgári jogsegélyegyezményhez csatlakozott, a perköltségbiztosíték alól való mentesség tekintetében a magyar-