Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Keresetlevél 91 szlovák viszonylatban az idézett nemzetközi egyezmény 17—19 cikkei nyernek alkalmazást. Ezek szerint a Magyarország területén teleppel bíró alperes cég, illetve magyar honos alperesek ellen a felperes külföldi cég által indított jelen perben a felperes, a Hágai Egyezmény 17. cikkében foglaltak alkalmazásával, perköltségbiztosíték adására nem kötelezhető. Nem hivatkozhatik az alperes ezzel szemben sikerrel arra, hogy a pergátló ok fennforgását a kereset beadása időpontjában fennállott helyzet szerint kell elbírálni. Eltekintve ugyanis a Pp. 128. §-ának a rendelkezésétől, azzal, hogy Cseh-Szlovákia a Hágában 1924 július 4-én kelt, Magyarország által az 1926:XIX. tc.-be iktatott egyezményhez csatlakozott s ezzel az 1909:XIV. tc.-be iktatott egyezményt is magáévá tette, a szlovák kormány pedig ezt a helyzetet fenntartja, lényegében az előbb, tehát a kereset beadása idején is fennállott szerződéses állapot tartatott fenn. Az az ítéleti döntés tehát, amely szerint a felperes költségbiztosíték letételére köteleztetett, jogszabályt sért. (XIV. 193.) HARMADIK CÍM ELJÁRÁS AZ ELSÖFOLYAMODÁSÜ BlRÖSÁGOK ELŐTT I. FEJEZET Keresetlevél és egyéb beadványok A) Keresetlevél tartalma és alaki kellékei A Pp. 129. §-a értelmében az ügyben döntő bíróságnak kötelessége ugyan a kereset egész tartalmából annak a megállapítása, hogy melyik az a jog, amelyet a felperes keresetével érvényesíteni akar, azonban a bíróságnak ez a joga és ez a minősítési kötelessége nem terjed odáig, hogy a felperesnek olyan jog érvényesítését tulajdonítsa, amelyről a felperes félre nem ismerhető rendelkező nyilatkozattal kijelentette, hogy azt a keresetével érvényesíteni nem akarja. (XV. 743.) Alperes személyének téves megjelölése. A felperes keresetlevelének külső lapján a Sz. M. budapesti be nem jegyzett lapvállalatot nevezte meg alperesként annak hozzáfűzésével: „kézb.