Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Perköltségbiztoaíték VI. FEJEZET Perköltségbiztosíték Az 1058. számú elvi határozat szerint: A külföldi felperes biztosítékadási kötelezettsége és az alperesnek erre vonatkozó jogosultsága nem füg attól, hogy az alperes magyarországi vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy-e. A felperesként fellépett bielitzi közkereseti társaságot a területet megszálló hatalom állami felügyelet alá helyezte, cégét megváltoztatta és a társaság ügyeinek vitelére állami meghatalmazottakat rendelt ki, akik a cégnek a II. rendű alperessel szemben fennálló egy követelését az ugyancsak magyarországi I. rendű alperesre engedményezték. A felperesként fellépő cég ennek az engedményezésnek hatálytalanítása iránt indít keresetet. Csak a per folyamán derült ki, hogy a felperes cég nevében fellépő és az ügyvédi meghatalmazást kiállító lengyel állampolgár cégtagok ezidőszerint Palesztinában tartózkodnak. Az I. r. alperes ezen az alapon perköltségbiztosítékot követel a felperestől és a Pp. 180. § 8. pontja alapján pergátló kifogást emel. A fellebbezési bíróság ezt a pergátló kifogást kizárólag abból az okból, hogy az I. r. alperes azt elkésetten érvényesítette, elvetette. A m. kir. Kúria megváltoztatja az ítéletet, a pergátló kifogásnak helyet ad, a felperest perköltségbiztosíték nyújtására kötelezi a következő indokok alapján: Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy a felperesként fellépett külföldi közkereseti társas cég köteles-e perköltségbiztosítékot adni: rendszerint a társaság székhelye és nem tagjainak a lakóhelye az irányadó. A jelen esetben azonban a per érdemében lényegileg az a kérdés vitás a felek között, hogy a kereseti követelés felett a rendelkezési jog az eredetileg bejegyezve volt céget, illetve a cég neve alatt fellépő cégtagokat, vagy a módosított cégszöveg alatt működő társaságot, illetve annak hatósági megbízottait illeti-e? Ennek a kérdésnek a felperesre kedvezőtlen eldöntése esetén — a kereseti követelés feletti rendelkezési jog hiányában, — az I. r. alperesnek esetleg nem lesz módja a javára megítélt perköltséget a felperesen behajtani. Ez a helyzet pedig ellentétben állana a perköltségbiztosítékra vonatkozó törvényes rendelkezések céljával. Ennek a célnak a megvalósulása érdekében tehát az adott esetben a perköltségbiztosíték szempontjából nem a felperes társaság szék-