Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
80 Harmadik személyek részvétele a perben jogosult volt. Ebből következik, hogy, ha a mellékbeavatkozó felülvizsgálati kérelme különben alaposnak mutatkoznék, a felülvizsgálati kérelem költsége a felperes terhére esnék. E költség viselése kérdésében való döntés céljából tehát el kell bírálni azt is, hogy a felülvizsgálati kérelem — ha visszautasítandó nem lett volna — sikerre vezethetett volna-e. (XV. 430.) Az elsőbíróság elutasító ítéletét a felperes mellett fellépett mellékbeavatkozónak nem kézbesítették, de nem értesítették a fellebbezési tárgyalás határnapjáról sem és a fellebbezési bíróság helybenhagyó végítéletét sem kézbesítették neki. Az ilyen körülmények között hozott másodbírói ítélet ellen a felek jogorvoslattal nem éltek, mellékbeavatkozó azonban önálló felülvizsgálati kérelmet adott be. A Kúria e felülvizsgálati kérelem alapján a fellebbezési bíróság ítéletét a következő indokolással oldja fel: A Pp. 88. § második bekezdése értelmében a féllel közlendő határozatokat és iratokat a mellékbeavatkozóval is közölni kell és ugyané szakasz első bekezdése szerint a mellékbeavatkozó jogosítva van a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt véghezvinni; a félre nézve azonban ennek a cselekménynek csak annyiban van hatálya, amennyiben a fél cselekményével ellentétben nem áll. Ezek szerint eljárási szabályt sértett a fellebbezési bíróság azzal, hogy az elsőbírói ítéletet a mellékbeavatkozónak ki nem adatta, nevezettet a fellebbezési tárgyalásról sem értesítette, sőt még a saját végítéletét sem kézbesíttette neki. A fent ismertetett jogszabály értelmében a mellékbeavatkozó a felperes érdekében önálló felülvizsgálati kérelmet is adhat be, mert cselekménye a felperesével — aki felülvizsgálati jogáról le nem mondott, — nem áll ellentétben. A mellékbeavatkozó felülvizsgálati kérelme a felperesre is kiterjed. A mellékbeavatkozó felülvizsgálati kérelme, mely a fellebbezési bíróság ítéletének feloldására is irányul, már a tárgyalt alaki jogszabálysértés miatt alapos és ezért a fellebbezési bíróság végítélete már ebből az okból is feloldandó. (XVI. 588.) A per tárgyát tevő 7986 P tőkéből 440 pengő tőkét a felperes a mellékbeavatkozóra engedményezett, aki a fellebbezési bíróság elutasító ítélete ellen egyedül élt felülvizsgálati kérelemmel. Alperes a mellékbeavatkozó felülvizsgálati kérelmének visszautasítását kéri azért, mert a mellékbeavatkozóra engedményezett követelés összege a felülvizsgálati értékhatáron alul van. A Kúria a mellékbeavatkozó felülvizsgálati kérelmét a következő indokolással veszi érdemi tárgyalás alá:
