Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

76 Pertársak előterjesztett felülvizsgálati kérelem hatálya kiterjed az I. és II. r. alperesre is. A IV. rendű alperest azonban a III. r. alperes felülvizsgálati kérelméhez csatlakozottnak tekinteni ebben az esetben nem lehet. A csatlakoztatás (Pp. 410. §-a) ugyanis csak arra szolgál, hogy ha a vitás jog a pertársakra nézve csak egységesen dönthető el, a fellebbvitellel élő fél jogcselekményei arra a félre is kihassanak, aki maga cselekvőleg fel nem lép. Nem lehet tehát szó arról, hogy a csatlakoztatás elve szerint lehessen eljárni oly kérdések elbírálásánál is, melyek egyedül a cselekvőleg fel nem lépő fél szempontjából jöhetnek figyelembe. Nem lehet ezek szerint a csatlakoztatásnak alapja a III. r. alperesnek az az előadása, hogy a IV. r. alperes gyengeelméjű, hogy tehát nincs perképessége, s így az alsóbíróságok ítéleteit reá vonatkozó részeikben hatályon kívül kell helyezni (Pp. 505. § második bekezdésének 1. pontja, 540. §). Ez a körülmény ugyanis olyan, amely kizárólag a IV. r. alperesre szorítkozik s így az erre vonatkozó védekezés nem közös az alperesek egyéb védekezésével. Ebből következik, hogy a III. r. alperes felülvizsgálati kérelmének hatálya ebben a kérdésben a IV. r. alperesre nem terjed ki s annak keretében nem dönthető el az a kérdés, hogy a IV. r. alperesnek volt-e perképessége, vagy sem? Minthogy a fellebbezési bíróság ítélete az elsőbíróság ítéletének a IV. r. alperesre vonatkozó részét nem érintette, tehát erre az alperesre vonatkozóan a per érdemben döntést nem is tartalmaz, nincs is oly fellebbezési bírósági ítélet, mely a IV. r. alperes érdekében felülvizsgálható volna, t. i. abban az esetben, ha ez az alperes a III. r. alperes felülvizsgálati kérelméhez csatlakozottnak volna tekinthető. (XIV. 440.) Pertárs perbeli jogcselekményének hatása a többi pertárs jogi helyzetére. A Pp. 79. §-a szerint ugyan a perben mindegyik pertárs önálló és egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása a másiknak sem javára, sem hátrányára nem szolgál, ez a törvényszakasz azonban a pertárs perbeli cselekményének perjogi következményeit szabályozza, de nem érinti a pertárs perbeli magatartásának valamely tényállás valóságát vagy valótlanságát bizonyító jelentőségét (Pp. 80. § utolsó bekezdés). A pertársak önállóságának ellenére tehát, az egyik pertárs nyilatkozatát — "beismerését is — a védekező pertárssal szemben a Pp. 270. §-a értelmében a bíróság szabadon mérlegelheti. (XIV. 361.) A felperes az I. és II. rendű alperes ellen bírói letét felvételének tűrése iránt indított keresetet. Az elsőbíróság a keresetnek az I. r.