Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Pertársak 75 kérelmet: Az elsőbíróság azt a kérdést, hogy a felperes az alperesekkel kötött bírói egyességet megtévesztés alapján megtámadhatja-e, csak a per előkérdéseként bírálta el, ítélete indokolásának ezt a kérdést eldöntő része tehát önálló határozatnak nem tekinthető és így az ellen a m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint az érdemben pernyertes alperesek részéről nem is volt helye fellebbvitelnek. Minthogy azonban a kérdés hivatalból is vizsgálandó, a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperes fellépési jogosultságát az alpereseknek a válasziratukban is fenntartott kifogásolása folytán annak ellenére is vizsgálat tárgyává tette, hogy az alperesek az elsőbíróság ítélete ellen amiatt, hogy az indokolásban a kérdést a felperesre nézve kedvezően döntötte el, fellebbvitellel még a felperes fellebbezéséhez való csatlakozás útján sem éltek, eljárási szabályt nem sértett. (XIV. 217.) Perlési jogról előzetesen lemondani nem lehet. A felperesnek az a kijelentése, hogy igényét az alperessel szemben bírói úton érvényesíteni nem fogja, a kereset megindítását nem akadályozhatja, mivel a törvény által parancsoló jellegű közjogi jogszabállyal biztosított bírói jogérvényesítés igénybevételéről való előzetes lemondás a felek magánjogi ügyleti rendelkezési körén kívül esik és ezért hatálytalan. (XIII. 845. — XIV. 608.) II. FEJEZET Pertársak Az I., II. és III. r. alperesek kölcsönt vettek a felperestől. Ugyanabban az okiratban egyetemlegesen kötelezték magukat. Adósként szerepel még a IV. r. alperes is, aki nem védekezett. Felülvizsgálati kérelmet egyedül a III. r. alperes adott be, aki többek között előadja, hogy IV. r. alperes gyengeelméjű s így az alsóbíróságok ítéletei reá nézve hatálytalanok s őt a felülvizsgálathoz csatlakoztatni kell. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a következő indokok alapján utasítja el: Az ekként perelt I., II. és III. r. alperesnek a keresettel szemben előterjesztett védekezése is közös. Kétségtelen tehát, hogy a perbe vitt vitás jogot ezekkel a pertársakkal szemben csak egységesen lehet eldönteni. Az L, II. és III. r. alperes ennélfogva egymással a Pp. 80. §-ában meghatározott pertársaságban van s így a III. r. alperes részéről