Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hatáskör 57 c) Szabadalmi bíróság Az 1895:XXXVII. tc. 59. §-a értelmében a kir. törvényszékek hatásköréhez csak az ott megjelölt kártérítési, továbbá a szabadalom tulajdonjoga iránti perek és olyan egyéb vitás kérdések tartoznak, amelyek a törvény szerint a szabadalmi bíróság hatáskörébe utalva nincsenek. Minthogy pedig a szabadalmi bejelentéseket az 1895:XXXVII. tc. V. fejezete a szabadalomjogi ügyek elintézésére hivatott szabadalmi bíróság hatáskörébe utalja s a 36. § második bekezdése szerint annak bírói osztálya a szabadalom megadása vagy a bejelentés viszautasítása felett minden további jogorvoslat kizárásával végérvényesen határoz, a rendes bíróságnak a szabadalmi bejelentés helyességének vizsgálatára nincs hatásköre. (XIII. 1011.) A szóvédjegy kizárólagos használati jogának megállapítása iránt indított per a szabadalmi bíróság elé tartozik. A 19.751/1933. K. M. r. 16. §-a értelmében ugyanis a szabadalmi bíróság bírói hatáskörébe tartoznak többek között a védjegyre vonatkozó kizárólagos használati jog fenn vagy fenn nem állásának megállapítása, továbbá e jognak elsőbbsége vagy átruházása tárgyában indított perek. Ez a rendelkezés tehát az említett pereket általában minden megkülönböztetés nélkül a szabadalmi bíróság hatáskörébe utalja, tekintet nélkül arra, hogy a kereset magánjogi jogcímre van-e alapítva vagy sem. Az 1890:11. tc. 29. §-a értelmében is afelett a kérdés felett, vájjon megillet-e valakit a védjegy kizáró lagos használati joga, valamint e jognak elsőbbsége és átruházása felett a m. kir. kereskedelmi miniszter határoz, az 1925:XII. tc. 5. §-a alapján kibocsátott 19.751/1933. K. M. r. 23. §-a értelmében pedig azokban az esetekben, amelyekben a hatályban fennmaradt jogszabályok a rendeletben említett ügyek tekintetében a kereskedelmi miniszterről szólnak, a szabadalmi bíróságot, illetve a Kúriát kell érteni. (XIV. 1000.) d) Kartelbíróság Az 1931 :XX. tc. 11. és 12. §-aiból nyilvánvaló, hogy a magánfeleknek a választottbírósági ítélet érvénytelenítésére vonatkozó jogát az 1931 :XX. tc. 13. §-a nem érinti, — tehát a magánfelek a választottbíróság ítéletének érvénytelenítését a Pp. 784. §-a alapján rendes bírói úton, az 1931 :XX. tc. életbelépte után is kérhetik,