Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Felülvizsgálat 195 felülvizsgálat kizárására a Te. 37. §-ában és a 49.000/1930.1. M. sz. rendelet 2. §-ában megállapított értékhatárt. (XIV. 1027.) A Pp. 6. §-ának 2. pontjában foglalt rendelkezés értelmében a telki szolgalmat tárgyazó perben a per tárgya értékének a megállapításánál a szolgáló telek értéke az irányadó. A törvénynek ezzel a világos és értelmezésre nem szoruló rendelkezésével szemben nyilván téves a másodbíróságnak a megtámadott végzésben elfoglalt az az álláspontja, hogy a telki szolgalmat tárgyazó, elbírálás alatt levő perben a per tárgya értékének megállapításánál nem a szolgáló telek egész értéke, hanem csak a ténylegesen szolgáló telekrésznek, vagyis a szolgalmi út vitás részének az értéke vehető számításba. (XVI. 455.) A Pp. 6. §-ának 4. pontja szerint követelés biztosítását, zálogjogot vagy jelzálogjogot tárgyazó perben a per tárgya értékének a megállapításánál irányadó a követelés összege, ha pedig a zálog értéke kisebb, ez az érték. Ezt a rendelkezést a Te. 37. és 24. §-ai értelmében a felülvizsgálati érték megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell. A döntés alatt álló esetben a kiadandó kézi záloggal biztosított követelés összegét a fellebbezési bíróság ugyan nem állapította meg; a rendelkezésre álló peradatokból azonban minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az a zálogtárgy 6000 P-s értékénél kisebb, következéskép a felülvizsgálati érték megállapításánál a követelés értéke és nem a zálog értéke az irányadó. A követelés értéke az irányadó annyival inkább, mert az anyagi jog szabályai szerint a zálog csak a követelés mindenkori terjedelme szerint szolgál fedezetül, a felperes hitelező joga tehát a zálog tekintetében csak arra irányulhat, hogy abból magát fennálló követelése erejéig kielégíthesse, ennek megfelelően az alperes adóst sem terheli erészben nagyobb kötelezettség, mint az, hogy a felperes fennálló követelésének a zálogból leendő kielégítését tűrje, amikor tehát a követelés összege kisebb, mint a zálog értéke, az előbbinek értéke azonos azzal az érdekkel, amely a zálog kiadása iránt indított perhez az alperes adóst fűzi. (XVI. 411.) A Pp. 523. §-a szerint az a fél, aki az elsőbíróság ítéletének helybenhagyott részét fellebbezési kérelemmel nem támadta meg, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet. Mivel a felperes a pert megszüntető elsőbírói ítéleti döntést fellebbezéssel nem támadta meg, a fellebbezési bíróság pedig ezt az ítéletet ebben a részében helybenhagyta, a felülvizsgálati kérelem abban a részében, amely13*