Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Fellebbezés 189 már az első határnappal kapcsolatos idézési időközben letelt s az nem kezdődhetett újra amiatt, hogy a fellebbezési bíróság a határnapot elnapolta. (XVI. 13.) A törvényszéknek a pergátló kifogástárgyában hozott ítélete ellen intézendő fellebbezés beadására nyitvaálló határidő az ítélet kihirdetésétől számítandó ugyan, de csak akkor, ha az ítélet kihirdetése szabályszerűen, vagyis a Pp. 398. §-ában foglalt rendelkezések betartásával történt. (C. P. V2936/1940.) A másodbírósági ítéletnek a Pp. 504. § 2. pontja alapján való feloldására irányuló s arra alapított felülvizsgálati támadás, hogy a második perújítási perben a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatalában a tanács egyik tagjaként a törvénynél fogva abból az okból kizárt kir. törvényszéki bíró vett részt, mert az alapperben az elsőfokú ítéletet ő hozta, alaptalan. A Pp. 59. §-ának u\ pontja értelmében a bíró a törvénynél fogva olyan ügyben nem járhat el, amelyben mint az alsóbíróságnak tagja, a megtámadott határozat hozatalában résztvett. A fellebbezési tanács tagjaként eljárt, említett kir. törvényszéki bíróra nézve eszerint a Pp. 59. § 6. pontjában megállapított és a Pp. 504. §-a alapján az ítélet feloldására alapul szolgáló kizárási ok csak abban az esetben állana fenn, ha ő a második perújítási eljárásban keletkezett és fellebbezéssel megtámadott elsőbírósági ítélet hozatalában vett volna részt, ez az eset pedig nem forog fenn. (C. P. IV. 3495/1941.) Nyilvános előadás. Ha a fellebbezést szóbeli tárgyalás nélkül kell elintézni, a nyilvános előadás határnapjáról a felek csupán az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése útján értesíttetnek. (Pp. 513. §.) A törvénynek ezt a rendelkezését a 47.234/1923. I. M. számú rendelet azzal egészíti ki, hogy a kir. bíróságok a nyilvános előadás határnapját tudakozó-lapon is közlik az ügyféllel és az eljárásban résztvett más érdekelttel vagy képviselőjével, ha ő erre vonatkozó kérelmét akár a fellebbviteli beadványban, észrevételeiben vagy válasziratban, akár külön kérvényben előterjeszti és egyúttal szabályszerűen kiállított tudakozódó-lapot csatol. Ez a közlés azonban az idézett rendelkezés értelmében a bíróság hivatalos intézkedésének nem tekinthető. Ebből következik, hogy amennyiben a nyilvános előadás határnapjáról az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése útján való értesítés megtörtént, a tudakozó-lap kitöltésének és elküldésének elmaradása nem lehet ok a fellebbezés elintézésének megtámadására. (XVI. 520.) A Pp. 517. §-a értelmében, ha a fellebbezési bíróság a nyilvá-