Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

188 Fellebbezés fenn. Ez pedig magában foglalja az ügy érdemére tartozó azt á döntést, hogy a minősített gondatlanságot megállapító büntetőbírói ítélet hiánya folytán a felperes kártérítési követelésének nincs meg az anyagi jogi előfeltétele. Ezek szerint az elsőbírói ítélet a per érdemére vonatkozó döntést is tartalmaz, habár a rendelkező részben csak pergátló körülmény fennforgásának megállapítására s a per megszüntetésére szorítkozott és a keresetet kifejezetten nem utasította el. Ennélfogva és mert a fellebbezési kérelem az elsőbírói ítélet megváltoztatására irányult, a fellebbezési bíróság nem volt elzárva attól, hogy a pergátló körülmény fennforgását megállapíthatónak nem találva, az elsőbíróság ítéletének a per érdemére vonatkozó döntését is felülbírálja. Nem sértett ezek szerint a fellebbezési bíróság alaki jogszabályt azzal, hogy a per érdemi eldöntése végett az ügynek az elsőbírósághoz visszaküldését mellőzte és a per érdemében is határozott. (XV. 451.) A felperesnek amiatt használt felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság a fellebbezési tárgyalásra pártfogó ügyvédet nem rendelt ki, alaptalan, mert őt a perben általa meghatalmazott s nem kirendelt pártfogó ügyvéd képviselte, már pedig azt, hogy a fellebbezési tárgyalásra helyettes (pártfogó) ügyvéd rendeltessék ki, az 1937:IV. tc. 84. §-ának utolsó bekezdése értelmében csak a kirendelt pártfogó ügyvéd kérheti, ennélfogva a fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy helyettes pártfogó ügyvéd kirendelése iránt nem intézkedett. (XVI. 12.) A Pp. 494. §-ának második bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban új kereset nem indítható, következőleg azt végzéssel vissza kell utasítani. Ha az alsóbíróság végzés helyett tévesen határozott ítélet alakjában, az ilyen határozat ellen is — arra való figyelemmel, hogy felülvizsgálati kérelemmel a Pp. 520. §-a értelmében csak a fellebbezési bíróság ítéletét lehet megtámadni — csak felfolyamodásnak van helye. Ugyancsak a végzés ellen használható felfolyamodásra vonatkozó korlátok között adható be a jogorvoslat abban az esetben is, ha a bíróság egyébként a végzéssel elbírálandó kérdést más olyan kérdéssel együtt bírálja el, amelyben ítéletet kell hozni ós az együttes elbírálás következményeképpen az ítéletben határoz arról a kérdésről is, amelyben egyébként csak végzés hozatalának lett volna helye. (XVI. 261.) A fellebbezési tárgyalás határnapjának elhalasztása esetén a válaszirat beadására a Te. 28. §-a értelmében nyitvaálló határidő