Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

a körülmény a jogerős váltófizetési meghagyásnak a jogerős ítéletével egyező hatályát nem érinti. (XIV. 31.) Lakfelmondási perben hozott ítélet anyagi jogereje. A lakfel­mondási perben hozott ítélet jogereje csak a bérlet átadásának vagy átvételének kérdésére terjed ki és így a hozott végítélet is csupán ebben a vonatkozásban alkot ítélt dolgot (Pp. 411. §), de nem irányadó a bérlőt ért sérelem miatt rendes úton indított kár­térítési perben. A bíróságnak ezért a kártérítés iránt indított per­ben önálló vizsgálat és ítélkezés tárgyává kell tennie a felmondás jogszerűségét is, mert a Pp. 635. §-a alapján érvényesíthető kárté­rítési követelésnek jogalapja az, hogy a felmondásra fennálló anyagi jogszabályok értelmében a rendes útú perben kiderült tényálláshoz képest a felmondás jogos, vagy jogtalan volt-e? (XIV. 908.) A Pp. 635. §-ából kivehetően a Pp. tizedik címében szabályozott perekben hozott ítélet nem emelkedik anyagi jog­erőre ott, ahol a bérletek megszűnésével kapcsolatban elszenve­dett jogsérelmek bírói orvoslása forog szóban. Az ezekből a sérel­mekből származtatott kártérítés iránt folyamatba tett perben eljáró bíróság tehát mind a tényállás megállapítása tekintetében, mind a felmondás érvényessége iránt folyamatban volt perben megállapított tényállás jogi jelentőségének az elbírálása szem­pontjából az ebben az utóbbi perben kifejtettekkel szembehelyez­kedhetik. (C. P. VI. 4294/1939.) Igényperben hozott ítélet anyagi jogereje. Az igényperben a bíróság csakis meghatározott végrehajtás sorsát, vagyis azt a kér­dést dönti el ítélt dolog hatályával: van-e joga a végrehajtatónak a végrehajtást szenvedő ellen végrehajtást rendelő határozat alapján lefoglalt ingókból kielégítést szerezni, vagy az ingók az igénylő valamely joga vagy igénye alapján feloldandók-e a bírói zár alól. Ennek a perbevitt jognak előkérdése ugyan az igénylő­nek a feloldás alapjául érvényesített joga, amit a bíróságnak a perbevitt jog eldöntése végett el kell bírálnia, ámde amit a bíró­ság az ítélet indokolásában a perbevitt jog előkérdéseként dönt el, azt nem lehet a felek között minden irányban és mindenkorra eldöntöttnek tekinteni. Okszerűen következik ebből, hogy a felek között folyamatban volt igényperben hozott ítélet még abban a tekintetben sem létesített ítélt dolgot, hogy a lefoglalt részvények, illetve részvényutalványok az alperes tulajdona, még kevésbbé lehet szó ítélt dologról arra nézve, hogy a részvényekből a felperes kielégítést nem szerezhet. Ebben a vonatkozásban ítélt dolog

Next

/
Oldalképek
Tartalom