Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
ítélet jogereje 169 ugyanis csak az, hogy a végrehajtató a végrehajtást szenvedő ellen fennálló joga alapján nem igényelhet a részvényekből kielégítést, ami nem állja útját a jelen perben érvényesített annak az igénynek, hogy a jelen per alpereseként perbevont igénylő a perben érvényesített jog alapján a felperes követelésének a részvényekből való kielégítését tűrni köteles. (XIV. 635.) Afelperes kielégítési elsőbbség iránt azon az alapon indít keresetet, hogy a II. r. alperes végrehajtási foglalását megelőzően ő jogérvényes engedmény útján megszerezte a lefoglalt követelést. Alperes mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy ez a kérdés már ítélt dolog, mert a felperes ugyanezen az alapon ő ellene megelőzően igénykeresetet is indított és ezt a bíróság már jogerősen elutasította. A m. kir. Kúria megállapítja, hogy a jelen esetben ítélt dologról nem lehet szó, mert: míg az igényperben az az eldöntendő kérdés, hogy feloldható-e az igényelt ingó a foglalás alól s az igényperben hozott ítélet jogereje arra terjed ki, hogy a foglalás tárgya a foglalás alól feloldatott, addig a jelen perben az döntendő el, hogy van-e a felperesnek a II. r. alperessel szemben utóbbit megelőző kielégítési joga azon az alapon, hogy felperes a lefoglalt követelést állítása szerint engedmény útján megszerezte. Ez a kérdés pedig az igényperben keletkezett döntéstől függetlenül, a jelen perben annyival inkább eldöntendő, mert az igényperben a bizonyítás és fellebbvitel korlátozva van, míg az engedmény joghatályossága megállapításának eldöntésére a korlátozás ki nem terjeszthető. Ez a kérdés tehát elbírálható és elbírálandó az igényperre való tekintet nélkül is. (XV. 964.) Végrehajtási eljárásban hozott végzések anyagi jogereje. A bírói gyakorlat értelmében a végrehajtási eljárásban hozott végzések anyagi jogerőre nem emelkednek, a sorrendi végzés kivételével, aminek a Kúria a Polgárijogi Határozatok Tárába 399. és 400. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozataiban kifejezést adott. A Vht. 249. §-a alapján hozott ítélettel jóváhagyott zárgondnoki számadásokkal szemben is helye van kártérítési igény érvényesítésének tévedés, megtévesztés, csalás vagy más szándékos és jogellenes cselekmény, valamint alaptalan gazdagodás eseteiben. (XIV. 884.) Hagyatékátadó végzésnek anyagi jogereje nincs. A hagyatékátadó végzésnek jogalapító hatálya nincs és ítélt dolgot nem alkot, annak jogerőre emelkedése tehát az abban alapul vett jogügylet megtámadhatóságát ki nem zárja. (XIV. 300.)
