Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

ím ítélet jogereje lalásánál a fellebbezési bíróság a megváltoztatás mértékét nem jelölte m,eg. Azonban mind a fellebbezési bíróság ítélete indokolá­sának egész menetéből, mind az indokolás erről szóló részéből is kétségtelen, hogy a fellebbezési bíróság az elsőbíróság marasztaló ítéletét akként változtatta meg, hogy a felperest keresetével eluta­sította és az erre vonatkozó rendelkezés írásba foglalásának az elmaradása csak nyilvánvaló elnézésen alapult. Ezt a m. kir. Kú­riának a Pp. 407. §-ának utolsó bekezdése értelmében kellett ész­lelnie és kiegészítenie. (XIV. 860.) A fellebbezési bíróság az alpe res számadási kötelezettségét a Pp. 397. §-ának megsértésével tel jesítési határidő megszabása nélkül állapította meg, amiért is ebben a tekintetben a teljesítésre a m. kir. Kúria megfelelő határ­időt szabott. (XVI. 305.) D) Res iudicata. Az ítélet jogereje Az anyagi jogerő fogalma. Az ítélet anyagi jogereje azt je­lenti, hogy az ugyanarra a jogra nézve ugyanazok közt a felek között folyamatba tett későbbi per bírája a korábban keletkezett ítélet rendelkezéséhez kötve van. Az anyagi jogerő feltétele ezek szerint a keresettel érvényesített jognak és a feleknek azonossága. A jog azonossága a jog tárgyának az azonos voltát jelenti. (C. P. VII. 277/1940.) A Pp. 411. §-ának első bekezdése szerint az ügy ér­demében hozott ítélet csak annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz. Minthogy a kereset­tel érvényesített jog tartalmát a keresetbevett követelés jogalapja és tárgya határozza meg, ítélt dologról a peres felek személyének ugyanazonossága mellett sem lehet szó akkor, ha a kereseti köve­telés akár a jogalapja, akár tárgya tekintetében nem azonos a korábbi keresettel érvényesített követeléssel. (C. P. I. 5729/1939.) A jogerő kereteit a kereseti kérelem és az ítéleti rendelkezés szabja meg. Ha a bíróság ugyanaz iránt a jog iránt ugyanazok közt a sze­• mélyek között folyamatban volt előző perben a felperes kereseti kérelmének megfelelően, reá nézve kedvező döntést hozott, a kere­seti kérelemnek megfelelő ez az ítéleti rendelkezés ítélt dolog olyan értelemben, hogy a felperes részéről az ellenkező rendelke­zés iránt támasztott új keresetet kizárja. (C. P. III. 417/1942.) ítélt dolog megállapítására csak az ügy érdemében hozott ítélet alkalmas, a pergátló kifogást elvető határozat pedig ilyen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom