Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
ítélet jogereje 163 nek nem tekinthető, ennélfogva arra, mint ítélt dologra, hivatkozni nem lehet. (XVI. 151.) Az 1061. számú elvi határozat szerint: A váltófizetési meghagyás által csak az a kérdés nyer ítélt dolog hatályával elbírálást, hogy az adós a váltón levő nyilatkozatával vállalt kötelezettsége alapján a váltóhitelezőnek adósa, de nem a kifogás hiányában nem is tárgyalt az a kérdés, hogy a váltó adásának alapjául szolgált köztörvényi jogviszony joghatályosan létesült-e a peres felek, mint ügyleti felek között vagy sem. Az 1060. számú elvi határozat szerint: A törvény szerint közbenszóló ítéletnek az egész kereseti jogalapra ki kell terjednie úgy, hogy meghozatalával már csak a követelés összege maradjon bizonytalan. Indokok jogereje. A Pp. 411. §-a értelmében az ügy érdemében hozott ítélet annyiban válik jogerőssé, amennyiben a keresettel érvényesített jog iránt határoz, és ha a kereseti jog tekintetében az ítélet indokolása is tartalmaz határozott jellegű rendelkezést, úgy az indokolásban kifejezésre jutott bírói döntésnek is ítélt dolog hatálya van. (XIV. 1003.) ítélt dolog fogalma alá nem az előző perben megállapított ténybeli adatok, hanem csak maga az elbírált jogviszony vonható. Az ítélet indokolásában foglalt egyes ténymegállapítások az ítéletnek jogerőre emelkedésével nem válnak ítélt dologgá. Amíg azonban a felek jogviszonya ítéletben jogérvényesen meg van állapítva, nem lehet az ítéletben foglalt tényállás egy részletét újabb keresettel vitássá tenni s abból újabb követelést támasztani, mert ez ellenkeznék a jogérvényesen megállapított jogviszony tartalmával. (XVI. 92. Hasonló: XIII. 867., XVI. 626.) Az anyagi jogerő korlátai. Felperes kártérítési követelését egy megelőző perben az alperes tárgyi felelősségére alapítva már érvényesítette és ezt az igényt a bíróság jogerősen el is bírálta. Később az ugyanabból a balesetből származó kártérítési igényét részben ismét az alperes tárgyi felelősségére, részben a méltányosságra alapítja. A fellebbezési bíróság a keresetet érdemi tárgyalás nélkül azon az alapon utasította el, hogy a felperes kereseti követelése a korábbi perben hozott jogerős döntés folytán ítélt dolognak tekintendő. A m. kir. Kúria a méltányosságra alapított keresetet érdemi okokból utasítja el. Indokolás: A fellebbezési bíróság az alperes tárgyi felelősségére alapított kereseti követelések tekintetében helyesen alkalmazta a Pp. 411. §-ának a
