Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

160 ítélet tartalma első bekezdésének rendelkezése a járásbírósági eljárásban sem zárja ki, hogy a bíróság határozatában a felek szóbeli előadásából és a bizonyítás felvételéből kiderült olyan körülményre is hivatkozhassék, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe nincs felvéve, a felperesnek a kár egy részének meg nem ítélése miatt intézett felülvizsgálati támadásai már a Pp. fent idézett szabályain alapuló okokból sem vezethettek sikerre. (XIII. 885.) Az alperes felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy az elsőbíróság kihirdetett ítélete nem egyezik a később írásba foglalt ítélet szövegével. A m. kir. Kúria a következő indokolással mellőzi ennek a panasznak figyelembevételét: Az elsőbíróság ítéletének fogalmazványára vezetett kihirdetési záradék a közokiratokra irányadó bizonyító erővel tanúsítja, hogy az elsőbíróság a fogalmazványban írt ítéletet hirdette ki. Ezzel a közokirati bizonyítékkal szemben az ellenkezőt, vagyis azt, hogy a kihirdetett ítélet csupán mint közbenszóló ítélet, az alperes kártérítési kötelezettségét állapította meg, ellenben nem intézkedett a kereseti kérelemnek az abbanhagyás tekintetében előterjesztett része felől, az alperes tartozik bizonyítani. Ennek a bizonyítására azonban nem alkalmas az, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint a bíróság által kihirdetett határozat közbenszóló ítéletként jelöltetett meg. (C. P. IV. 2936—1939.) Határozat közlésének módja az ügyvédi panaszeljárásban. Az 1874:XXXIV. tc. 66. §-ának második bekezdése, az 1879. évi 4544. számú igazságügyminiszteri szabályrendelet 6. pontja, az 1898:X. tc. 1. §-ának 9. pontja, az 1912:LIV. tc. 3. §-ának 2. pontja és 17. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésekből kialakult állandó bírói gyakorlat értelmében az ügyvédek ellen folyamatba tett panaszeljárásban — amelyben az ügyvédi képviselet nem kötelező — a hivatalos vizsgálat befejezése után a törvényszék által zárt ülésben, háromtagú tanácsban, utóbb (1925:VIII. tc. 1. §) egyesbíró által hozott határozat (végzés) az érdekelt felekkel mindenkor kézbesítés útján közlendő. Ez felel meg a törvényszéki eljárásban az ügyet befejező véghatározat (ítélet) rendes közlési módjának (Pp. 399. §). Szabálytalanul járt el ezek szerint a kir. törvényszék, amidőn az ügyben megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás (helyesen hivatalos vizsgálat) befejezése után az ügy érdemében hozott határozatát csupán a végzés kihirdetése útján közölte a felekkel s annak kézbesítését nem rendelte el. (XIV. 245.)