Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Közokirat 145 megegyezőnek találták. A Pp. 316. §-a szerint az ellenbizonyítás a közokirattal szemben is meg van ugyan engedve, azonban a felperes semminemű bizonyítékot nem hozott fel arra, hogy a közjegyző által felvett okiratot előtte nem olvasták fel. A felperesnek a közokiratban foglalt tanúsítással ellenkező puszta tényállítása ebben a tekintetben figyelembe nem jöhet. Sikertelenül hivatkozik a felperes arra is, hogy ő az okirat tartalmát, — ha előtte fel is olvasták, — nem értette meg. Sikertelenül hivatkozik erre még akkor is, ha a közjegyző tanúsítása ebben a részében — a közjegyző meggyőződését előidéző körülmények tüzetes megjelölésének a hiánya miatt — figyelmen kívül marad. Az okirat ugyanis nem foglal magában nehezen érthető, bonyolult rendelkezéseket, hanem csak olyanokat, amelyeket a jogban járatlan és egyébként is kevésbbé iskolázott ember megérthet, a felperes pedig az irányadó tényállás szerint, ha az öccsével szemben szellemileg alárendelt és erősen befolyásolható volt is, nem volt fogyatékos elmetehetségű és így nincs ok arra, hogy ő a szóban lévő szerződés világos és viszonylag egyszerű rendelkezéseinek megértésére képtelennek tekintessék. (XIV. 317.) A Pp. 316. §-a a közokirattal szemben való ellenbizonyítást minden korlátozás nélkül megengedi. Ebből következik, hogy az ellenbizonyítás a közokirattal szemben ugyanolyan terjedelemben lehetséges, mint ameddig annak bizonyító ereje terjed, továbbá, hogy az ellenbizonyítás céljára minden bizonyíték igénybevehető. Nem sért tehát jogszabályt a bíróság azzal, hogy az óvás, mint közokirat tartalmával szemben bizonyítást rendel el és foganatosít. (XVI. 372.) A Pp. 316. §-a a közokirattal szemben is megengedi az ellenbizonyítást. Nem sért tehát eljárási szabályt a bíróság azzal, hogy a fél által csatolt helyhatósági bizonyítvány tartalmával szemben a perben felmerült és a Pp. 270. §-a szerint mérlegelt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a helyhatósági bizonyítvány tartalma valótlan. (C. P. IV. 3242/1941.) A községi elöljáróság a hatáskörébe eső tényekről tanúsítást kiállíthat, jelentést tehet és jegyzőkönyvi megállapítást végezhet, de a külsőleg észlelhető tények leírása nélkül tett jelentése valamely ténynek bírói megállapítására nem alkalmas. (C. P. III. 5686/1939.) Magánokirat. A Pp. 317. §-a szerint a magánokirat csak arra nézve szolgál bizonyítékul, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot a magáévá tette, nem pedig — miként a Pp. 315. §-a 10