Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

144 Okiratok mében csak harmadik személyekkel szemben köteles a titoktartásra, ebben a szakaszban azonban nincs olyan tilalom, hogy ez a titoktartás a könyvvizsgálót a bíróság előtt teendő vallomásában is akadályozná. Ezt az álláspontot megerősíti az Í930:V. tc. 73. §-a alapján kibocsátott 45.000/1931. I. M. sz. rendelet 13. §-ának negyedik bekezdése is, amely a rendelet hatálya alá eső hites könyvvizsgálókra vonatkozóan kimondja, hogy a titoktartás kötelezettsége a bírósággal szemben nem áll fenn, már pedig semmi elfogadható indoka sem volna annak, hog> a könyvvizsgálat két, ugyanazt a célt szolgáló esetében eltérő szabályok legyenek irányadók. A kifejtettekből következik, hogy a könyvvizsgálók, ezek között a Pénzintézeti Központ is, a bírósággal szemben titoktartásra akkor sem hivatkozhatnak, ha a vizsgálatra vonatkozó okiratok felmutatásáról van szó. (XIV. 94.) X. FEJEZET Okiratok Közokirat. A felek a per tárgyát tevő vagyonelkülönítési szerződést közjegyzői okiratban kötötték meg. Felperes ezt a szerződést azon a címen támadta meg, hogy a megállapodás megkötésekor lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, amennyiben a szerződés tartalmát kellőképpen nem ismerte. A m. kir. Kúria a következő indokolással utasítja el ezt a keresetet: A vagyonelkülönítési szerződést a felek közjegyző előtt kötötték meg és közokiratba foglalták. A közokirat a Pp. 315. §-a szerint teljesen bizonyítja azt, hogy a közhatóság vagy közhitelességű személy által abban tanúsított nyilatkozatok és egyéb tények a valóságnak megfelelően vannak tanúsítva. A vagyonelkülönítési szerződés utolsó bekezdésében pedig az azt felvevő kir. közjegyző azt tanúsítja, hogy ő a felvett okiratot a felek előtt felolvasta és miután a felek annak tartalmát megértették és akaratukkal teljesen megegyezőnek találták, azt előtte sajátkezűleg aláírták. Ekként az okirat a Pp. 315. §-ának idézett rendelkezése szerint teljesen bizonyítja azt, hogy az okirat felolvasása a felek előtt megtörtént, sőt azt is, hogy a közjegyző — bár közelebbről meg nem jelölt módon — meggyőződést szerzett arról, hogy a szerződést kötő felek az okirat tartalmát megértették és akaratukkal