Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
Pergátló kifogás, perfüggöség 117 hiánya nem akadálya a per érdemben való elbírálásának. (XVI. 217.) Pp. 180. § 5. pont. Külföldi bíróság előtt folyamatba tett per az illető külföldi államnak Magyarországgal kötött ós a vagyoni végrehajtások viszonosságát biztosító szerződés hiányában a perfüggőség megállapítására nem alkalmas. (XV. 15.) A Pp. 147. § és 180. § 5. pontjában foglalt rendelkezések célja annak megakadályozása, hogy ugyanazok közt a felek közt ugyanabban az ügyben több eljárás lehessen folyamatban s ennek folytán több végrehajtható, esetleg ellentétes ítélet keletkezzék. Ehhez képest a perfüggőséget olyan előzően folyamatba tett peres eljárás állapítja meg, amelynek alapján hozandó ítélet Magyarország területén jogérvényes és végrehajtható. A Pp. 414. §. 5. pontjának és a Ppó. 33. § első bekezdésének rendelkezéseiből következik, hogy külföldi bíróság ítélete csupán ide vonatkozó nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén tekinthető joghatály és végrehajthatóság szempontjából a belföldi bíróság ítéletével azonos hatályúnak, következéskép perfüggőséget is csupán a viszonosság alapján álló külföldi állam bírósága előtt folyamatba tett per eredményezhet. Minthogy azonban Magyarország és Románia közt sem az 1925. évi VT. tc.-be foglalt nemzetközi szerződés, sem pedig a bírói ítéletek joghatályossága és végrehajthatósága tekintetében tényleges gyakorlat alapján viszonosság fenn nem áll, a felek közt ugyanazon pertárgy tekintetében a román törvényszék előtt folyamatba tett per a magyar bíróság előtt indított perrel szemben perfüggőséget meg nem állapít s így nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak a Pp. 180. § 5. pontjára alapított pergátló kifogást elutasító ítélete. (C. P. V- 4590/1941.) Perfüggőséget létesítő jogazonossághoz nem elég, hogy a két perben érvényesített igény ugyanabból a bizományi jogviszonyból származik, hanem az is szükséges, hogy az utóbb érvényesített igény tárgya is azonos legyen az előbbi per tárgyával. Tárgyi azonosságról pedig nem lehet szó akkor, amikor az egyik per az átadott ingók értékének megtérítésére, a másik per viszont a csődleltárban összeírt követeléseknek a csődtömegből való visszakövetelésére irányul. A Pp. 147. §-ában foglalt szabálynak megfelelően döntött tehát a fellebbezési bíróság, amikor az alperesnek a Pp. 180. § 5. pontjára alapított perfüggőségi kifogását elvetette. (XVI. 476.)