Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

118 Pergátló kifogás Annak az elbírálásánál, hogy a Pp. 180. §-ának 5. pontjában megjelölt pergátló körülmény fennáll-e vagy sem, az az irányadó, hogy a perfüggőségi kifogás alapjául szolgáló per e pergátló kifogás elbírálásakor folyamatban van-e. Nincs tehát helye a per megszüntetésének abban az esetben, ha az említett per a pergátló kifogás emelésekor folyamatban volt, azonban időközben megszűnt. (XVI. 111.) Pp. 180. § 7. pont. A Pp. 180. § 7. pontja az abban megjelölt pergátló körülményül az előző eljárásnak a Pp. 186. és 439. §-a alapján megállapított költsége meg nem térítését határozza meg, ennek folytán a törvénynek ez a rendelkezése kiterjesztő magyarázatot nem enged. Ennek ellenére az alperes perbebocsátkozása után a felperesnek a pertől az alperes beleegyezésével történt elállása folytán a Pp. 187. §-a alapján megszüntetett előző per költségének meg nem térítése okából a második perben a Pp. 180. § 7. pontjában meghatározott pergátló körülmény alapján pergátló kifogás sikeresen támasztható. A Pp. 187. §-ának rendelkezése szerint a felperesnek a pertől az alperes perbebocsátkozása után az alperes beleegyezésével történő elállása esetében a Pp.-nek a keresettől az alperes perbebocsátkozása előtt történt elállására vonatkozó 186. §-ának 2., 3. és 4. bekezdése megfelelően alkalmazandó, következőleg ebben az esetben is alkalmazást nyer a Pp. 186. § harmadik bekezdésének az a rendelkezése, hogy a bíróság az elállást megállapító végzésében a felperest a felmerülő költségben, amennyiben erre nézve még nincsen jogerős határozat, elmarasztalja, valamint alkalmazandó a Pp. 186. § negyedik bekezdésében foglalt az a szabály is, hogy ha a felperes a pert újra megindítja, az alperes a perbebocsátkozást mindaddig megtagadhatja, amíg a felperes a megállapított költséget meg nem téríti. A törvény tehát a perbebocsátkozás megtagadhatása szempontjából aszerint nem különböztet, hogy a felperes a költségben a keresettől való elállása (Pp. 186. §), vagy pedig a pertől történt elállása (Pp. 187. §) miatt marasztaltatott. De a Pp. arra vonatkozóan sem tartalmaz megkülönböztető rendelkezést, hogy az alperes a fent említett mindkét esetben őt egyaránt megillető perbebocsátkozás megtagadási jogát minő, egymástól eltérő módon érvényesítheti aszerint, hogy a felperes a keresettől vagy pedig a pertől állott el. Minthogy pedig fel sem tételezhető, hogy a törvényhozó a perbebocsátkozás megtagadásának módja közötti megkülönböztetés esetében az alperest megillető jog gyakorlásának csak az