Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

98 Megállapítási kereset sel szemben szükségesnek mutatkozik. Valamely kötelmi viszony­ból eredő követelés összegének meghatározásához szükséges tényállítás megállapítása végett nincs helye jogviszony vagy jog — nem is vitás — fennállásának megállapítására irányuló kere setnek. A kereseti kérelem viszont lényegileg a szerződés egy rendelkezésének értelmezésére nézve kíván bírói állásfoglalást. Ha valamely jövedelem, nyereség, megtakarítás kiszámításának elvi módjára nézve csak azért van ellentétes felfogás a szerződő felek között, mert a szerződésnek a kiszámítás módjára vonatkozó rendelkezését különbözőkép értelmezik, a szerződés értelmezése nem lehet tárgya önálló megállapítási pernek. A keresettel meg­állapítani kért körülmények csak előkérdései annak, hogy a fel­perest a tartalmilag nem vitás szerződés alapján illeti-e és mekkora követelés és hogy ez a követelés már esedékessé vált-e 1 ezek az előkérdések azonban a teljesítés iránti perben döntendők el. Az alperesnek a felperesével ellentétes álláspontja és szer­ződésértelmezése nem veszélyezteti a felperes jogállapotát. A fel­peresnek az az érvelése, hogy a teljesítési per megindításáig eleshetik bizonyítékaitól, nem alapos, mert az üzemi megtakarí­tások kérdésének és mértékének elbírálásához szükséges adatok a nyilvános számadásra kötelezett alperes könyveiben a teljesí tési per során is rendelkezésre állanak és mert a felperesnek módjában áll annak valószínűsítésével, hogy a bizonyítás &rA eljárás rendes menetében már nem lesz sikeresen felvehető, vagy a felvétel meg lesz nehezítve, a Pp. 381. §-a értelmében előleges bizonyítást kérni és ezzel bizonyítékait megállapítási per nélkül is megfelelően biztosítani. (XIII. 929.) A felperes keresete annak ítéleti megállapítására irányult, hogy az okiratban foglalt megállapodás a felek között kötelező hatállyal létrejött, már pedig az ilyen megállapításnak célja nem az ítélet végrehajtása, hanem a felperes jogállapotának a bizto­sítása, ennélfogva az a körülmény, hogy a jogviszony fennállásáf megállapító ítélet végre nem hajtható: az ilyen ítélet hozatalának nem akadálya. A marasztaló bírói ítéletnek nem feltétlen lénye ges kelléke a marasztalás végrehajthatósága. A bírói ítéletber megszabott kötelezettség teljesítésének a megtagadása ugyanis a kötelezett fél olyan vétkes magatartásának minősül, amely kár térítési kötelezettségét vonja maga után, a jogosított fél kártérí tési igényének az érvényesítése pedig az egyébként végrehajt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom