Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)
76 — Belföldi joghatóság — majd hatálytalanságát kéri kimondani, az illetékesség megállapításánál, tehát ez a kereseti kérelem az irányadó és amennyiben a keresetnek hely adatnék, kerülhet sor csupán az eredeti állapot helyreállítására és e keretben az ingatlanokra az alperesek tulajdonjogának a felperesi tulajdonjog törlése mellett telekkönyvi visszaállítására és az ingatlanoknak az alperesek részére való visszaadására. (XIII. 38.) 45. §. Ajándékozási jogügyletben foglalt illetékességi alávetés kiterjed-e az olyan perre, amelyben az ajándéknak durva hálátlansága címén hatálytalanítását és az eredeti állapotnak — harmadik személy tűrési és egyéb kötelezettségének kimondásával is — visszaállítását kéri. Lásd az 1. §. 2. a. pontjánál. (XII. 630.) Alávetést tartalmazó okirat elvesztése. 1. fentebb a tőzsdebiróság hatásköréről szóló részben. (XII. 188.) Pp. 52. §. A belföldi joghatóságot nem érinti, ha a perre a magyar jog illetékességi szabályai szerint külföldi bíróság volna illetékes, akár kizárólagosan is. A folyamodó egy magyarországi lakos ellen vagyonjogi per folyamatba tétele céljából kérte az illetékes bíróság kijelölését, az ilyen pedig magyar bíróság joghatósága alá tartozik. Ezt kizáró külön jogszabálynak a Pp.-nak az illetékességet tárgyazó valamely szabálya egymagában akkor sem tekinthető, ha annak értelmében az ügyben való eljárásra akár kizárólagosan is olyan bíróság volna illetékes, amely az állam területének a békeszerződés folytán bekövetkezett megváltozása miatt ma már a magyar bírósági szervezeten kívül esik. Mert a Pp.-nak az illetékességet tárgyazó szabályai csak abban a kérdésben irányadók, vájjon az egyenlő hatáskörű magyar bíróságok közül melyik hivatott valamelyik ügyben eljárni, de nem egyszersmind abban is, hogy valamely ügyben a magyar állam bíróságának jogköre kiterjed-e az ügy elintézésére. A folyamodó által megindítani kivánt pert — mint a végleges nőtartásdíj egyességileg megállapított mennyiségének megváltozására irányuló keresetet, a Pp. 413. §-ának első bekezdése értelmében az előbbi per bíróságánál kellene megindítani, ez pedig a kolozsvári kir. törvényszék. Azonban, ha az alperesnek Magyarország területén, Budapesten rendes lakóhelye van, és minthogy a Pp. 413. §-ának első bekezdésében szabályozott illetékesség, ha kizárólagosnak tekintetnék is, ebben az esetben a fent előadottaknál fogva épen, mert nem magyar bíróság járt el az előbbi perben, a lakhely szerint illetékes kizárólagos magyar bíróság (jelen esetben a budapesti kir. törvényszék) illetékességét megszüntető körülmény gyanánt figyelembe nem jöhet, — ezért meg kellett állapítani, hogy a magyar bíróság illetékességének megállapítására szolgáló ténykörülmények nem hiányoznak és ki is nyomozhatok. (XI. 823.)
