Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Bírák kizárása — 77 IV. FEJEZET. Bírósági személyek kizárása. Elfogultságra nem lehet következtetni magában véve abból, hogy a bíró az eldöntendő jogkérdésben más perekben már álláspontot foglalt el s valószínű, hogy később is ezt az álláspontot fogja elfoglalni; mindez nem mutat arra, hogy a bírótól pártatlan döntés nem várható. (C. P. VII. 2287/1937.) A kizárási kérelem csak olyan igazolt okokra alapítható, amelyek alapos kétséget támasztanak aziránt, hogy a bírót határozata meghozatalában nem tárgyilagos és pártatlan meggyőződés, hanem egyéni érdekek és melléktekintetek vezetik. A kir. ítélőtábla végzésében kifejezésre jutott állásfoglalás azonban, még ha esetleg nem is felel meg a Cst. helyes értelmezésének, nem nyújt alapot arra a következtetésre, hogy a kir. ítélőtáblának ebben a perben eljárt tanácsa, illetve annak tagjai a fent előadott értelemben vett pártatlanságot nélkülözve, elfogultságból vagy bármely személyes tekintetből terelték az ügy eldöntését az alperes által sérelmesnek talált végzésben megjelölt irányba. Magában véve az, hogy alperes a szóbanforgó végzést magára nézve sérelmesnek, törvényés jogszabályellenesnek állítja, továbbá az a körülmény, hogy a kir. ítélőtábla polgári tanácsa az eldöntendő jogkérdés tekintetében ezzel a perrel azonos természetű másik perben már bizonyos irányú jogi álláspontot elfoglalt, — a kizárás iránti kérelemnek jogszerű alapja nem lehet. (C. Pk. VII. 5487/1936.) A felperes az érvényesített aggályosságról a fellebbezési tárgyalás megnyitásakor szerzett tudomást és ezt követte az ügy előadása. A bírói gyakorlat szerint a kifogásoló fél a fellebbezési eljárásban észlelt aggályosság kifogásolásával nem késett el, ha azt a Te. 32. §-a értelmében őt megillető szóbeli indokolás kezdetén érvényesíti, de ha az ügy érdemére vonatkozó szóbeli indokolását megkezdette, ha azt bármily okból nem is fejezte be, az akkor már ismert aggályossági kifogást később az érdemi felszólalás folytatása rendén sem érvényesítheti. (C. Pk. III. 92/1937.) Felfolyamodás kizárási ügyben. A Pp. 65. 2. bekezdése értelmében, amely a Mzárási kérelemnek helytadó határozat ellen nincs jogorvoslat; megtagadó határozat ellen azonban felfolyamodásnak van helye. Amennyiben a felfolyamodási bíróság a kizárási kérelemnek az elsőfokú végzés megváltoztatásával helyet ad, úgy e végzés ellen a Pp. 65. §-ának 2. bekezdése értelmében nincs helye felfolyamodásnak. Ha pedig a végzést helybenhagyja, úgy ez ellen a végzés ellen, mint helybenhagyó végzés ellen, a Pp. 551. §-ának 2. bekezdése alapján a helybenhagyás folytán nem lett volna helye felfolyamodásnak. Tehát a felfolyamodási bíróság érdemi végzése ellen felfolyamodásnak helye egyik esetben sem volna. Ebből önként következik, hogy mert a törvény egyfokú fel-