Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

48 — Kihágással kapcsolatos igények — mazandók. Ezek egybevetéséből pedig nem lehet kétséges az, hogy a kirendelő gyámhatóságnak a felügyeleti jogából folyó hatáskörébe tartozik az általa kirendelt zárgondnok részére a zár alá vett vagyon kezeléséhez tartozó hasznosítás tekintetében kért utasítás megadása. (XIII. 645. Hb.) b) Kihágással kapcsolatos magánjogi igények. A rendőri büntető eljárás egységes szabályozása tárgyában az 1901 :XX. t.-c. 22. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 65.000—1909. B. M. sz. rendelet 43. §-ának harmadik bekezdése értelmében a rendőri büntetőbíróság a sértettet a kihágásból eredő kártérítési követelésével polgári perútra utasíthatja ugyan bizonyos esetekben. Ámde ugyané rendelet 43. §-ának negyedik bekezdése az említett általános szabállyal szemben mintegy kivételképen érintetlenül hagyja azokat az eseteket, amelyekben egyes törvények a kihágással kapcsolatos kártérítési és egyéb követeléseknek a kihágási üggyel együttes tárgyalását és eldöntését rendelik. Már pedig épen ilyen kivételes természetű rendelkezést tartalmaz a mezőrendőri kihágásból eredő kártérítési igények tekintetében az 1894. évi XII. t.-c. 108. §-a, amidőn kimondja, hogy a büntetéssel egyidejűleg a hatóság a költségek és a kártérítés értelmében is határoz. A mezőrendőri törvény imént idézett rendelkezését helyesen csak úgy lehet értelmezni,, hogy a mezőrendőri kihágásból származó kártérítés megállapítása minden olyan esetben, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, amikor a rendőri büntető bíróság a követelés alapjául szolgáló kihágás miatt előtte folyamatba tett eljárás befejeztével érdemleges határozatot hoz. Ilyen esetekben tehát a kártérítési követelést a mezőrendőri kihágási ügytől elválasztani és a rendes bíróság elé utalni nem lehet. (X. 713. Hb.) c) Közjogi (közigazgatási jogi) jellegű igények. Hadigondozottat illető rokkantsági díj érvényesítése nem tartozik polgári perútra, még ha a fél kártérítésnek nevezi is. (X. 826.) Lásd 10—11. lapon is. Hadipótlék iránti követelés érvényesítése sem a Közigazgatási Bíróság, sem a rendes bíróság hatáskörébe nem tartozik. Ugyanis a hadipótlék a felet a 7000—1925. M. E. számú rendelet 45. pontja első bekezdésének c) pontja értelmében, mint állami tisztviselőt, tehát közszolgálati, közjogi jogviszonyból folyóan illetné meg. A hivatkozott rendelet 134. pontja első bekezdése kifejezetten akként rendelkezik, hogy az illetmények, illetőleg az ellátás megállapítására hivatott közigazgatási hatóság, s végső fokon a miniszter illetékes. De nem járhat el a hadipótlék iránti igény tekintetében a m. kir. Közigazgatási Bíróság sem. A 7000/1938. M. E. sz. rendelet 134. pontjának 2. bekezdése értelmében a miniszter határozata ellen azokban a kérdésekben van helye a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak, amelyek arra vonatkoznak, hogy az állami, vagy vármegyei tisztviselőnek, stb. a rendelet szerint járó fizetésre (nyugdíjba