Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)
— Vegyes közigazg. jogviszonyok — 49 beszámítható javadalmazására) igénye van-e és, hogy őket milyen összegű fizetés (nyugdíjba beszámítható javadalmazás) illeti meg. A hadipótlék pedig a nyugdíjba be nem számítható. (X. 709. Hb.) Törvényesítés anyakönyvi feljegyzése. Ha a rendes bíróság jogerős érdemi határozata megállapította, hogy a gyermeket a szülők utólagos házasságkötése törvényesítette, akkor ez a közigazgatási (anyakönyvi) hatóságra irányadó (1907:LXV. t.-c. 7. §. utolsóelőtti bekezdés ), tehát a törvényesítés anyakönyvi feljegyzését nem tagadhatja meg azon a címen, hogy a gyermek nemzésekor az egyik szülő kötött állapotban volt. (XI. 628. Hb.) Vízdíj behajtása még akkor is közigazgatási hatóság, végső fokon az 1896:XXVI. t.-c. 34. §-a szerint a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik, ha helyhatósági szabályrendelet rendes bírói útra utalja. (XIII. 654. Hb.) Lásd 9. lapon is. Magánlakáson végzett fertőtlenítés díja. A 6000/1931. M. E. sz. rendelet a 7. §-a ,,a közkórházi ápolási költségek viselése kérdésében felmerült vitás ügyekben" biztosít panaszjogot a Közigazgatási Bírósághoz. A magánlakáson végzett fertőtlenítés nem vonható-e ápolás fogalom alá. De nem állapítható meg a Közigazgatási Bíróság hatásköre az ügy elbírálására az 1896:XXVI. t.-c. 34. §-ának 2. pontja alapján sem, mely szerint a Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak a közigazgatási hatóságnak az ellen a határozata ellen van helye, mellyel némely közérdekű intézmények létesítése és fenntartása szempontjából a szabályrendeletek, illetőleg az engedélyokmányok értelmében egyesektől követelhető járulékok és díjak fizetése tárgyában dönt. A jelen esetben azonban a közigazgatási hatóság a fél fizetési kötelezettségét a lakásán végzett fertőtlenítés díja tekintetében nem szabályrendelet, hanem Sz. vármegye alispánja által kiadott rendeletek alapján állapította meg. Ennélfogva a jelen ügy végérvényes eldöntésére a közigazgatási hatóság hivatott (X. 710. Hb.) Apaállattartási járulék. Az apaállatoknak az állattenyésztés előmozdítása céljából, tehát közérdekből beszerzése, elhelyezése és tartása a község (város) közigazgatási feladata, amely ebben a körben az anyaállattulajdonosokat kényszerrel hozzájárulásra kötelezheti, következőleg az anyaállattulajdonosok és község (város) között idevonatkozóan fennálló jogviszony nem magánjogi, hanem közjogi jogviszony. A tenyészapaállatok beszerzési, elhelyezési és tartási költségeihez hozzájárulás aránya és a tenyészállatok után fizetendő díjak nagysága tekintetében felmerült vitás kérdések elbírálása kifejezetten a közigazgatási hatóság és végsőfokon az 1896:XXVI. t.-c. 70. §-a értelmében a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe van utalva, és pedig tekintet nélkül arra, hogy a községben van-e szervezett közbirtokosság, nyomós gazdálkodás és közlegelő, vagy nincs. Ennélfogva a tenyészapaállatoknak a község (város) által való beszerzéséért, elhelyezéséért és tartásáért a község (város) részéről kivetett járulékok tekintetében felmerült vitás kérdések elbírálására, valamint ezeknek a járulékoknak behajtására nem a rendes 4