Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Cseléd kártérítési követelése — 43 viszony jogos ok nélküli megszüntetése címén követel. (P. I. 5554/ 1936.) A gazdasági cseléd cselédbér iránti igényének az elbírálására — tekintet nélkül arra, hogy bérlevelet kiállítottak-e és hogy a bér kifizetését csak a gazda jegyezte fel — a közigazgatási hatóság hivatott. (XII. 664. Hb.) Kártérítési hatáskörre irányadó értékhatár egyetemleges adóstársaság esetében. Ugy a munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898:11. t.-c, mint a gazda és gazdasági cseléd közötti jogviszonyt szabályozó 1907: XLV. t.-c. rendelkezéseiben szabályozott jogviszonyokból eredő kártérítési követelések csak akkor tartoznak a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, ha a követelés összege egyenkint 100 koronát — az 1933 :V. t.-c. 12. §-a értelmében 100 pengőt — meg nem halad. E jogszabályokból következik, hogy amennyiben a felperesek követelése kártérítési követelésnek minősül, a hatáskör szempontjából egyedül a felperesek egyénenkinti követeléseinek összege a mérvadó, míg annak a további kérdésnek, hogy a felperesek jogviszonya az 1898 : II. t.-c.-ben, avagy az 1907 : XLV. t.-c.-ben szabályozott jogviszonyok fogalma alá vonandó-e, s hogy az első esetben a felek a munkaszerződést az 1898: II. t.-c.-ben megjelölt alakszerűségek megtartásával, avagy anélkül kötötték-e meg, a hatáskör szempontjából jelentősége nincs. (XI. 885. Hb.) Kártérítésnek minősül az a követelés, amelyben a cseléd az általa viselt gyógyítási költség megtérítését követeli azon a címen, hogy munkaadója nem jelentette őt be a betegségi biztosító intézetnél. A követelés tehát 100 pengőn alul közigazgatási hatóság elé tartozik. (XII. 663. Hb.) Elbocsátó levél kiadásának elmulasztására alapított követelés a helyes jogi minősítés szerint kifejezetten kártérítési követelés, mert a munkaadónak jogellenes cselekményére (mulasztására) van alapítva és az igény tényleges vagyoni hátrány (kár) felmerültének igazolásától függ. (XII. 676. Hb.) Elbocsátott erdöőr természetben bírt lakásának visszábocsátása. A felperes keresetében nem állította azt, hogy az alperes a lakást a cselédi jogviszonytól független jogcímen (praecarium, bérlet, stb.), illetné meg, sőt a kereset megalapozásául a felperes éppen azt hozta fel, hogy az alperes a lakást jogcím nélkül hagyta elfoglalva azért, mert a közöttük/ fennállott szolgálati viszony megszűnt. A lakásnak az alperes részéről elfoglalva tartását tehát — az alperes által egyébként is fennállónak vitatott — gazdasági cselédi jogviszonyból (származónak kell tekinteni. Minthogy továbbá az 1907:XLV. t.-c. — a 17. és 48. §-ának első bekezdésének egybevetett értelme szerint a cselédlakásnak a gazda által a cseléd részére átengedésének kérdését — a szolgálati jogviszony jogtalan felbontása esetén is kifejezetten szabályozi körébe vonja, s így kétségtelen, hogy a gazdasági cselédek lakásügyei is a törvény 62. §-ának a rendelkezése alá tartoznak, ennekfolytán a felperes