Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

44 — Gazdasági, ipari munkás — kereseti követelésének elbírálására a köigazgatási hatóság hivatott. (X. 717. Hb.) Juhász birkáit a szerződés értelmében a szolgálatadó volt köteles tartani. A birkák tejét a szolgálatadó használta fel. Magánjogunk szerint a tulajdonjog alapján — amely a legfőbb jogi hatalom a dolog felett — illetik meg a tulajdonost a dolog hasznai és gyümölcsei. Erre tekintettel a juhász által érvényesített követelés a helyes jogi minősítés szerint a tulajdonjogból folyó igény. Következőleg ebben az ügyben felmerült nemleges hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (XIII. 669. Hb.) Gazdasági cseléd helyettese. Aki gazdasági cselédként szolgáló beteg atyjának helyettesítésére, akár felkérésre, akár önként vállalkozott és annak munkakörét 55 napon át a munkaadó akár kifejezett, akkár hallgatólagos hozzájárulásával folyamatosan ellátta, megvalósította mindazokat a feltételeket, amelyek az 1907. XLV. t.-c. szerint a gazdasági cselédi minőség alkotó elemei. (XII. 648. Hb.) Erdőőr is gazdasági cseléd. (Az adott esetben fel nem esketett erdőőrről volt szó.) (XI. 355.) Panaszhatáridő elmulasztása. Az 1907:XLV. t.-c.-nek a hatáskört gazdasági cselédbérügyekben szabályozó rendelkezései (62. és 63. §.) tekintet nélkül a panaszhatáridő betartására, határozzák meg a gazdasági cselédi viszonyból felmerülő vitás ügyek hatásköri hovatartozását s ekként az 1907:XLV. t.-c. 16. §-ában említett határidő esetleges; elmulasztásának a hatáskör szempontjából nincs jelentősége. (XIII. 664. Hb.) Cselédkönyvvel felvett, de ipari munkával foglalkoztatott munkavállaló. Az 1876:XIII. t.-c. 1. §-ában és az 1907:XLV. t.-c. 1. §-ában foglalt törvényes rendelkezések egybevetéséből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédi szolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítéséből áll. Aki munkaadójának ipari üzemében volt alkalmazva, munkáját az ipari üzem érdekében és részére folytatta, ipari alkalmazottnak tekintendő. Alátámasztja különben ezt a jogi álláspontot 1100/1938. Ip. M. számú rendelet, melynek 1. §-a 3. bekezdése értelmében, mészáros, illetőleg hentesiparban alkalmazottnak kell tekinteni az ilyen üzemben alkalmazott munkavállalót abban az esetben is, ha nem ipari munkát végez. Ha az ilyen alkalmazott az igényét a rendes bíróság előtt már érvényesítette, ezzel az ügy a 9180—1920. M. E. számú rendelet 7. §-ának 1. bekezdése értelmében közvetlenül bírósági hatáskörbe tartozóvá vált (XII. 647. Hb.) Ehhez képest nem cseléd az, aki a kereskedő kereskedelmi ügylete körében áruknak kocsin házhoz szállítására kocsisként volt alkalmazva és csak mellékesen, szabad idejében tevékenykedett főnöke gazdaságában. (XIII. 665. Hb.) Ugyanilyen tekintet alá esik a pék kihordója, annál inkább, mert