Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

34 — Köztisztviselő-okozta kár — amelyre a szolgálatának a folytatása esetén igényt szerezhetett volna és amelyre az alperes szolgálatában elszenvedett üzemi balesetéből származó szolgálatképtelensége és annak következtében idő előtt történt nyugdíjaztatása miatt nem szerezhetett igényt, akkor ennek a követelésnek a tárgya nem nyugdíj járandóság, hanem kártérítés. Következésképen erre a követelésre a m. kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának 31. sz. döntvényében foglalt hatásköri jogszabályt nem lehet alkalmazni, hanem ennek a követelésnek az érvényesítése az általános szabályok szerint a rendes bíróság hatáskörébe és polgári per útjára tartozik. (C. P. I. 1944/1937.) ( III. Közszolgálati alkalmazott által okozott kár megtérítésére irányuló eljárás. Bíróságaink gyakorlatában — 1869. év óta is, amidőn az ugyanez évi IV. t.-c. a bíráskodást a közigazgatástól elválasztotta — állandóan alkalmazott jogszabály az, hog^ az államkincstár az általános magánjog szabályai szerint tartozik felelősséggel azért a kárért, amelyet az állami közeg, hivatalos eljárásában másnak a vagyonában szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott. (XII. 672. Hb.) Az OTI ellen oírvosi műhibára alapítottan támasztott kártérítési kereset (824 J. D.) rendes bíróság, nem pedig társadalombiztosítási bíróság elé tartozik. (X. 902.) Az előzetes letartóztatásból stb. származó kárról l. a Bp. 584.587. §-t. L. a 180. §. 1. pontját is. Gondatlan orvosi vélemény következtében elmaradt tiszti kiképzés. Felperes keresete nincs' pusztán arra alapítva, hogy tiszti kiképzése elmaradt, hanem kárát abból származtatja, hogy az ő egészségi állapota felől véleményt mondó orvosok legalább ib gondatlanságból téves és valótlan tartalmú szakvéleményt adtak. A kir. kincstár pedig az alkalmazott orvosainak hibájából eredő kárért felel: az ilyen kárigény pedig nyilván polgári perútra tartozik, s így a per megszüntetésére nincs törvényes ok. (C. P. VII. 5481/1938.) Közadóbehajtási közegek ellen indított kártérítési perek. Az adóbehajtások szabálytalansága miatt a községi közeg ellen emelt kártérítési követelések tekintetében az állandó bírói gyakorlat (Kúria, P. VI. 144/1936., 7181/1929., 6359/1931., 784/1932. és P. I. 1117/1933. számú Ítéletei), valamint a Hatásköri Bíróság 1935. Hb. 39., 1929. Hb. 56., 1930. Hb. 58. számú határozatai is következetesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy azok elbírálása az 1923.VII. t.-c. 90. §-ával, úgy a K. K. H. Ö. 131. §-ával közigazgatási hatáskörbe vannak utalva. (C. P. VI. 3054/1938., C. P. VI. 4076/1936., C. P. VI. 6548/1936.) Az 1929: XXX. t.-c. 98. §. 9. bekezdésében foglalt későbbi általános szabály nem helyezi hatályon kívül a K. K. H. Ö. 131. §-ának korábbi különleges ren-