Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Hatásköri összeütközés — 15 telekkönyvi végzés ugyanis, hallgatólagos állásfoglalás arról, hogy állami elővásárlási jog az ingatlanra nincs. (XIII. 640. Hb.) A következő esetben a kincstári jogügyi igazgatóság hatásköri összeütközést jelentett be: A háztulajdonos elleni adóvégrehajtás során, letiltás következtében a bérlő (az államrendőrség) által az adószámviteli osztályhoz befizetett házbért egyfelől az adószámviteli osztály a háztulajdonos hátrálékos köztartozására számolta el, bár tudta, hogy az a házmesterpénzt is magában foglalja, ekként az ügy érdemében határozott, — másfelől pedig a járásbíróság a bérlőt, illetőleg a kincstárt a házmesterpénz visszafizetésére kötelezte, tehát ugyancsak érdemben döntött. A Hatásköri Biróság kimondta, hogy hatásköri összeütközés nincs, mert az 1907. évi LXI. t.-c. 7. §. 1. bekezdésének megfelelő határozatnak nem tekinthető az, hogy a közigazgatási hatóság a hozzá beszolgáltatott házbérösszeget annak tudatában, hogy az a házfelügyelői díjat is magában foglalja, á hátrálékos köztartozásra elszámolta és bevételezte. Annál kevésbé, mert a m. kir. kincstárnak ez az in•t/éjikedé&e (belső elszámolás) csak a hátrálékbsra vonatkozik, s csak vele szemben joghatályos. (X. 636. Hb.) Nincs a Hatásköri Biróság elé tartozó hatásköri összeütközés, amikor a rendes bíróság határozata a közigazgatási hatóságnak, vgy a külön bírói hatóságnak nem egy meghatározott vitás ügyben hozott határozatával áll szemben, hanem a bíróság a végrehajtó hatalom általános érvényű rendeletének szabályait bizonyos vitás ügyben alkalmazhatónak nem találja. Erre tekintettel nem lehet szó arról, hogy a m. kir. Kúria és a „teherrendezés lebonyolítására hivatott és külön biirói jelleggel felruházott hatóságok" között általánosságban a Hatásköri Bíróság elbírálása alá tartozó hatásköri összeütközés esetére merült fel azon az alapon, hogy az m. kir. Kúria tehermentesíti, illetőleg a hitelezőnek a jelzálogi' fedezethez való joga kérdésében a védettségre vonatkozó általános érvényű rendelkezéseket nem találta alkalmazhatónak. (XII. 659. Hb.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a Közigazgatási Biróság hatáskörét leszállította és leszállította a rendes bíróság (járásbíróság) is, de az utóbbi azon az alapon, hogy az ügy elbírálása más rendes bróság (törvényszék) hatáskörébe tartozik. (XIII. 637. Hb.) Hasonlóképen nincs hatásköri összeütközés, ha a rendes bíróság hatáskörének hiányát kimondotta, a felügyeleti intézkedés iránt megkeresett főszolgabíró pedig a felet (községi kézbesítő) igényével az elsőfokú cselédügyi hatósághoz, azaz saját magához utasította. Ezzel a határozattal ugyanis a főszolgabíró nem a közigazgatási hatósági hatáskör hiányát, hanem csak azt mondotta ki, hogy a panaszos illetmény iránti ügyében nem felügyeleti hatóságként, hanem elsőfokú cselédügyi hatóságként, amely szintén közigazgatási hatóság, hivatott eljárni. (X. 716. Hb.) Nincs természetesen hatásköri összeütközés, amidőn a közigazgatási hatóság az ügy érdemében határozott, a Közigazgatási Bíró-