Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

16 — Hatásköri összeütközés — ság vagy a rendes bíróság ellenben ugyanazon az ügyre nézve saját hatáskörét nem állapította meg. (X. 635. Hb., XIII. 651. Hb.) Hasonlóképen akkor sem, ha a rendes bíróság az ügy érdemében határoz, a külön bíróság pedig leszállítja hatáskörét. (XII. 649. Hb.) Szintúgy akkor sem, ha a rendes bíróság hatáskörének hiányát mondta ki, a közigazgatási hatóság részéről semmiféle határozatot nem hozott, hanem enélkül terjesztette fel az iratokat a Hatásköri Bírósághoz. (XIII. 635. Hb.) Akkor sincs, ha a Közigazgatási Bíróság az ügy érdemében határozott, a rendes bíróság pedig hatáskörét nem jogerősen megállapította. (X. 714.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a felperes mezőőr a járásbíróság előtt csak a vele szerződő Á. gazdát perelte és keresetével jogerősen elutasíttatott, majd a közigazgatási hatóság, .iái Á.-t és a többi gazdákat kérte marasztalni, akiknek megbízásából Á. állítólag eljárt és a közigazgatási hatóság a panaszt elutasította. Á. tekintetében azért az 1907:LXI. t.-c. 7. §-^ának utolsóelőtti bekezdése értelmében a rendes bíróság érdemi határozatának jog-« erőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a Hatásköri Bíróság előtt eljárásnak nincs helye és a rendes bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben feltétlenül irányadó, ennélfogva a hatásköri összeütközési felterjesztést hivatalból vissza kellett utasítani, a többi gazdák tekintetében pedig a bíróság nem hozott határozatot. (X. 718. Hb.) Az 1907: LXI. t.-c. 7. érának utolsóelőtti bekezdésében foglalt szabály más szavakkal kifejezve annyit jelent, hogy a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedése után az azzal eldöntött ügyben a hatáskör kérdése többé fel nem vethető, vagyis a hatásköri összeütközés nem létesíthető. (XI. 623. Hb., XI. 628. Hb.) Hatásköri összeütközés jogerős részítélet után? Az 1907 :LXI. t.-c. 7. §. utolsóelőtti bekezdésében foglalt törvényes rendelkezés alkalmazhatóságát nem érinti az, hogy a rendes bíróság csupán a követelés jogalapjának kérdését döntötte el, ellenben az összegszerűség kérdésében csak részben hozott érdemi határozatot. Arra ugyanis, hogy valamely követelés alapja és mennyisége szerint szorosan összefüggő s csupán pertagozás szempontjából elkülöníthető jogvita hatásköri szempontból is szétválasztható legyen, jelesül az alap szempontjából rendes bírói úton már jogerősen elbírált követelés — akár részben az alap szempontjából is, akár csupán a mennyiség szempontjából — közigazgatási úton érvényesíttethessék, hatásköri jogrendszerünkben nincs törvényes ok. (Ugyanezt a jogelvet juttatta kifejezésre a Hatásköri Bíróság az 1926. Hb. 41—5. számú határozatában is.) (XI. 623. Hb.) Ha azonban a kir. járásbíróság érdemi ítéletében, már felmerült hatásköri összeütközés az 1907: LXI. t.-c. 10. §-ának 1. bekezdése értelmében az eljárás folytatását felfüggesztette, akkor a fellebbviteli bíróságok (törvényszék, ítélőtábla) ítélete a hatásköri