Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Perfelvételi időköz — 83 a Pp. 140. §-a csak az ügyvédi ellenjegyzés, nem pedig az ügyvédi képviselet hiányának a pótlását teszi lehetővé és e §. utolsó bekezdése értelmében ezt a §-t nemcsak a keresetlevélre, hanem egyéb beadványokra is megfelelően alkalmazni kell (IX. 394.). A Pp. 141. §-a értelmében hivatalból észlelendő pergátló körülmény miatt a keresetet végzéssel visszautasítani csak az idézés kibocsátása előtt lehet. Ha azonban a bíróság a perfelvételi tárgyaláson, vagy később tapasztal hivatalból figyelembe veendő pergátló körülményt, akkor a Pp. 183. §-a szerint a Pp. 181. §-át és 182. §-ának első bekezdését kell megfelelően alkalmazni (VIII. 9.). B) Perfelvételi időköz. A Pp. 145. §-ának harmadik bekezdése értelmében három napnál rövidebb perfelvételi időköz is szabható; a Pp. 148. §-a értelmében pedig folyamatban lévő ügyben az idézés kézbesítése és a határnap között csak annyi időnek kell közbül maradnia, amennyi a megjelenésre elegendő. Tehát az ügyvéd nélkül megjelent és ügyvédvallásra utasított fél ügyében is lehet három napnál rövidebb időre határnapot tűzni (C. VI. 2587/1932.). G) A perindítás hatályai. A Pp. 147. §-a első bekezdésének 1. pontja értelmében a megindított per folyama alatt ugyanazon jog iránti újabb pert sem ugyanazon, sem más bíróság előtt indítani nem lehet. (Perfüggőség) (C. II. 1786/1933.). Perfüggőségről pedig a bírói gyakorlat értelmében csak akkor lehet szó, ha a külön indított perekben nemcsak a peres felek és a jogviszony, amiből a kereseti követelés származik, hanem a perbevitt jogigény tárgya és terjedelme is ugyanazonos. — Ez az ügyanazonosság pedig csak akkor van meg, ha a korábbi kereset tárgyában hozott — akár helytadó, akár elutasító — ítélet anyagi jogereje az ítélt dolog hatályával kizárja a később indult kereset elbírálását (IX. 445.). E tételből folyóan kimondta a kir. Kúria, hogy nincs perfüggőség azok között a perek között, amelyek egyikében a kereseti kérelem a cégbejegyzéstől eltérő cégszöveg használatától való eltiltásra, másikában pedig a cégszövegnek egyforma betűkkel való írására irányult (C. IV. 5909/1934.). Hasonlóképen nincs perfüggőség, ha az alperes nem a kereseti követelés iránt, hanem éppen fordítva, az iránt indít a felperes ellen viszontkeresetet, hogy a kereseti jog a felperest vele szemben meg nem illeti (IX. 927.). 6*