Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

80 — Számadási per — neki használatul átengedett lakás és egyéb helyiségek visszabocsátása iránt a feleségével szemben lefolytatott (a Pp. X. címében szabályozott) felhívásos eljárás alapján vele szemben végrehajtást foganatosítani nem lehet és hogy ő a kérdéses helyiségek használatát az alpereseknek átengedni nem köteles, — mert az alperesek jogosulatlanul vették igénybe a Pp. X. címében szabályozott különleges eljárást és mert a jogosulatlanul kieszközölt felhívás alapján elrendelt végrehajtás esetében a felperes annak van kitéve, hogy az említett helyiségek használatát tőle elvonják, holott ez ellen a végrehajtási törvényben szabályozott keresetek útján sem szerezhet jogvédelmet (IX. 25.). A százalékos jutalék kikötése mellett alkalmazott személy is munkadójától az utóbbi által szabályszerűen könyvelt bruttó jövedelem vagy egyéb bruttóbevétel felfedezését követelheti. Az ily tartalmú szolgálati szerződés a munkaadó és az alkalmazott között ugyanis oly számadási kötelezettséget létesít, amelynek érvényesítése végett az alkalmazott a Pp. 130. §-a értelmében számadási kötelezettség megállapítása iránti pert indíthat. Ily pert az alkalmazott járandóságának az esedékessége sem teszi feleslegessé, mert az alkalmazott a bruttó jövedelem felfedezése előtt nincs abban a helyzetben r hogy a munkadó által hitelesen kimutatható járandóságának az összegéről kellő és a teljesítés iránti per megfelelő alapjául is szolgálható tudomást szerezhessen (VIII. 884.). Ezzel szemben viszont elutasította a kir. Kúria azt a pert, amelyben a felperes az alperes számadási kötelezettségének megállapítását kérte, de maga adta elő, hogy a keresetben előterjesztett számadását az alperesi könyvkivonatok alapján állította össze és hogy azoknak csak a kamatokra vonatkozó tételeit kifogásolja. Ebből ugyanis nyilvánvaló, hogy a felperes a neki megküldött könyvkivonatokból a közös vállalkozás bevételeiről és kiadásairól meggyőződést szerzett, a könyvkivonatokat tehát azon az alapon, hogy azok a számadás fogalmát ki nem merítik, nem sérelmezheti (X. 565.). Más esetben kimondta a kir. Kúria, hogy ha a számadásra kötelezett fél elszámolását a számadást követelő féllel perenkívül közölte, számadási kötelezettség megállapításának és számadás, vagy más számadás előterjesztésére kötelezésnek, úgyszintén a számadást követelő fél által előterjesztett számadás helyessége megállapításának helye nem lehet, hanem a követelő fél egyedül a számadás kifogásolása alapján indíthat keresetet (VIII. 187.).