Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)

— Szegénységi jog terjedelme — 75 viteli bíróság végleg határoz, felfolyamodásnak, illetőleg további felfolyamodásnak helye nincs, hacsak a törvény kifejezetten egyfokú felfolyamodást nem enged. Az egyfokú felfolyamodás lehetőségének azonban a törvény vonatkozó rendelkezéséből mindenkor kifejezetten ki kell tűnni. — Ilyen rendelkezés hiányában a Pp. 123. §-ának a szegénységi jogot megtagadó végzés ellen felfolyamodást engedő rendelkezésének tehát nem adható oly értelmezés, amely szerint ebben az egyfokú felfolyamodás lehetősége is benne foglaltatnék (X. 54.). B) A szegénységi jog tartalma és terjedelme. A szegénységi jogban részesített fél a Pp. 113. §-ának 4. pontja, 119. §-a és a 72.600/1914. L M. sz. rendelet 12. §-a értelmében az államkincstár által előlegezett tanú- és szakértői illetmények megtérítése alól pervesztessége esetében is mindaddig fel van mentve, amíg a szegénységi jog vagyoni feltételeli fennállanak. Utólagos fizetési kötelezettsége csak a szegénységi jognak a vagyoni előfeltételek hiánya okából való megvonása esetében áll be. — Eddig az időpontig tehát az irodaátalányból — jelenlegi nevén: dologi kiadások ellátmányából — előlegezett tanú- és szakértői díjak megfizetésére sem kötelezhető (VIII. 818.; IX. 170.). Egyes határozatok csak arra helyezik a súlyt, hogy nem merült fel adat a szegénységi jog vagyoni feltételeinek megszűnésére, arra nem térnek ki, hogy a szegénységi jog megvonva nincs (X. 510; — C. II. 5502/1935.)^ A szegénységi jogban részesített fél ellenfelének (az alperesnek) a Te. 8. §-a értelmében csak illetékmentesség jár. A szakértői költségek előlegezése alól fel nem mentett alperes tehát bizonyítási kötelezettségéből folyóan a jogsegély igénybevételéhez szükséges (9000/1909. I. M. sz, — hágai jogsegélyegyezményről szóló — rendelet 33. §-ának negyedik bekezdése) költség letétbehelyezésére köteles (IX. 522.). A Pp. 117. §-ának második bekezdése értelmében a székhelyen kivül tartott tárgyalás ellátása céljából a tárgyalás helyén működő más ügyvéd kirendelését csak a már kirendelve volt pártfogó ügyvéd jogosult kérni. Nem áll tehát ez a rendelkezés, ha a szegény felet meghatalmazott ügyvéd képviseli. A szegénységi jogon perlekedő fél ilyen kérelmet elő nem terjeszthet eddigi és pedig külön meghatalmazása alapján eljáró ügyvédje utján és annak megemlítése nélkül, hogy eme jogi képviselőjével a meghatalmazási viszonyt megszüntette-e (VIII. 929.).