Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog III. (Budapest, 1937)
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a szegénységi jogon perlekedő fél által le nem rótt bélyegilletéket perbeli ellenfele köteles-e a kincstárnak megtéríteni a pénzügyi hatóságok jogkörébe, — nem a bírói ítéletre —• tartozik. (72.600/ 39J4. T. Mr sz. rendelet 19. §-a és 29.200/1923. LM. sz. rendelet 5. §-a). (X. 126.). VI. FEJEZET. Perköltségbiztosíték. A Pp. 124. §-a értelmében a külföldi felperes az alperes kívánatára a perköltség és az Ítéleti illeték fedezésére biztosítékot köteles adni, kivéve, ha abban az államban, amelynek a felperes polgára, a magyar állampolgárt megfelelő esetben biztosíték adására nem kötelezik. — E kivételhez képest tehát a biztosíték adásának kötelezettségét kizárólag az dönti el, hogy a felperes melyik államnak a polgára, állandó honosa és hogy a felperes állama és Magyarország között a perköltségbiztosíték kérdésében viszonosság áll-e fenn, vagyis, hogy ez az állam magyar állampolgártól követeli-e a perköltség biztosítását, ha a magyar állampolgár az illető állam területén felperesként fellép. Sem az, hogy a felperes ideiglenesen olyan állam területén tartózkodik, amely a magyar állammal viszonosságban nincsen, sem az, hogy a magyar bíróság ítélete ott végrehajtható-e, szerepet nem játszik (VII. 1120.). Nem játszik szerepet azonban az sem, hogy az alperes magyarországi, vagy külföldi állampolgár, illetőleg jogi személy-e. A Pp. 124. §-ának fentemlített rendelkezéséhez képest ugyanis a biztosítékadás kötelességét a felperes állampolgárságától teszi függővé. De sem az idézett rendelkezés, sem pedig a Pp. 180. és 181. §-a, amely a biztosítékadásra vonatkozó igénynek az alperes részéről való érvényesítése módját szabályozza, nem tesz megkülönböztetést a felperes biztosítékadási kötelezettsége és az alperesnek erre vonatkozó jogosultsága tekintetében aszerint, hogy az alperes magyarországi vagy külföldi állampolgár, illetőleg jogi személy-e és más olyan törvényes rendelkezés sincsen, amely a külföldi felperesnek biztosítékadási kötelezettségét az alperesnek magyar honos voltától tenné függővé s ily megkülönböztetésre a törvény előmunkálatai sem adnak alapot (VII. 980.). Egyébiránt a Pp. javaslatának miniszteri indokolásában kifejezésre jutó álláspontnak és a magyar kir. Kúria állandó gyakorlatának megfelelően a perköltségre biztosítékot az egyéb, törvényszabta feltételek mellett is csak az